I. Évad 79. rész 12/28 N

.:: Zoe Szemszöge ::.

Mivel végre leszálltak rólam az emberek így felkaroltam a többieket és meglógtunk. Fő volt hogy illendően távoztunk.

– Végre – rúgtam le a cipőmet az ajtóba.

– Mit akarsz jó volt? – mondta Louis.

– Igazad van, téged nem nyaggattak. Sőt nem neked kellett hallgatni a lányok fél órás műsorát arról, hogy miért nem jó titkolni a tehetséget. Meg, hogy a barátság alapja a bizalom. De én még megszólalni sem tudtam, nem hogy védekezni.

– Annyira pesszimista vagy.

– Nem csak Zoe.

– Jó, én inkább lefekszek morcogi – ment be a fürdőbe.
Egy boxerben jött, ki onnan azonnal az ágyba feküdt be. Ahogy enyém lett a fürdő azonnal engedtem magamnak egy forró megnyugtató fürdőt. Két óra gondolkozás után, rá jöttem, hogy a ruhákat amik kellenek a lányoknak azt elviszik, ami nekem azt én, a többit meg oda adom jótékonysági célokra.
Végig gondoltam Denis szerelmi vallomását is. Csak ki rázott a hideg ha rá gondoltam mit mondott. Soha nem érzetem többet iránta mit barátság. Louis iránt meg le sem lehet írni, hogy mit gondolok. Nem tudtam okot, indokot mondani, hogy miért akartam vele lenni. Egyszerűen érzem a csontjaimba, meg a szívembe. Főleg a reggeli csók. Az csak feltett tette az i-re a pontot. Mintha már nem lett volna ott.

Ha tehetném minden szabad időmet vele tölteném. Csak a többiek ne basztatnának azzal, hogy mikor mondom el mit érzek. Soha. Ennyire egyszerű. Én biztos, hogy nem fogok neki szerelmet vallani. Ha esetleg ő, akkor megmondom, hogy viszont érzek. Mást nem fogok tenni. Inkább szenvedek.

Meg ha lenne is valami közöttünk nem tudom mi lesz a rajongókkal. Nagyon elszántak. Tudom mire képesek. Leila nem egy fenyegető levelet kapott. Mi lesz akkor amikor kiderül, hogy Niallal közös gyerekük lesz. Az biztos, hogy szem nem marad szárazon. A rajongóknál.

Ahogy kiléptem a fürdőből láttam, hogy Louis szétterült az ágyon. Akkor hogy is méregettem nem tudok úgy oda feküdni, hogy ne keltsem fel.

– Louis keljél, nem férek el – bökdöstem a vállát.

Nem mondott semmit, csak kegy kicsit arrébb csúszott.

– Köszönöm.

– Van mit – emelte fel a takarót.

– Sajnálom, hogy megzavartam az álmait ő felsége.

– Majd meg is büntetlek.

– Elfelejteted addigra.

– Nem fogom – nyújtotta ki rám a nyelvét, majd vissza süllyed a takaróba.

– Jó éjt.

– Neked is.

Bebújtam a takaró alá, majd a falat kezdtem tanulmányozni. Hirtelen fel ugort Whisky. Ő nézne pihentem, majd amikor már a szememet is nehéz volt nyitva tartani csukot szemmel hallgattam Louis egyenletes szuszogását. Annyira megnyugtató, és békés.

Nem voltam álmos, csak fáradt. Louis addig-addig forgolódott, míg át nem tudott ölelni hátulról.

– Bárcsak én lennék aki miatt nem csókoltad meg Denist – suttogta.

Válaszra már nem volt erőm, mert Louis védelmező karjaiba azonnal elnyomott az álom. Pedig milyen szívesen mondtam volna, hogy te vagy az ok. De képtelen voltam. A fáradság eluralkodott rajtam.