II. Évad 25. rész 02/24 L

Ezt az apró szöszzenetett Robin Peterson-nal írtuk az egyik este. Remélem elnyeri a tetszéseteket.

.:: Amy szemszöge ::.

– Mi az, hogy te ittad meg a pia készlet felét – akadt ki anya.

– Úgy, hogy nem kedvelem Jaket – vágtam rá.

– Miért mit tett?
– Elvesz!
– Az téged miért zavar? Főleg, hogy most már haza sem tolod a segged.

– Pontosan ezért nem tolom haza a seggem! A barátaim ráébresztettek arra, hogy milyen kis hülye picsa voltam aki rá hagyott mindenkire mindent. De most már nem az a lány vagyok. És utálom, mert szétszakította a családunkat! 
– Nem én csaltam meg saját magam.

– Tényleg? Nem tudod miért is ment el apa?
– Mert bűntudata volt.

– Miért mert te megcsaltad? Gratulálok – tapsoltam.
– Nem beszélhetsz velem így. Az anyád vagyok, és te itt csak megtűrt személy vagy. Jake ragaszkodott hozzá, hogy hívjunk meg, az ő ötlete volt, hogy ti csináljátok az esküvőt. Szerencse, hogy a barátnőd komolyan vette.
– Megtűrt személy. Komolyan ha ennyire zavarom a saját anyám auráját elmegyek!

– Így? Alig állsz a lábadon. Valami hülyeséget csinálsz azt lecsuknak.

– Csukjanak nem érdekel anya – néztem rá közben megtámaszkodtam az asztalon.

– Mit ne mondjak kedves vagy. Nem akarom a nász éjszakámat a dutyiban tölteni.

– Pedig biztos fergeteges lenne.

– Mi a helyzet csajok? – jött oda Jake.

– Menj innen és foglalkozz a többiekkel, mi beszélgetünk – küldtem el.

– Nem beszélhetsz így a papíron hivatalos apáddal – mondta miközben átkarolta anyámat.

– Idióta barom aki elvette anyámat mond mit?

– Mit mondtál rám? – vörösödött a feje.

– IDIÓTA BAROM AKI ELVETTE ANYÁMAT MOND MIT? – ordítottam a képébe

Ahogy kimentem mindenki felém fordult. Hirtelen ott termet Liam is, aki nagyon jól nézett ki ebben a zakóban, bár szakadt rongyban is jól néz ki. De az biztos, hogy akkor a legjobb ha nincs rajta semmi.

– Mi folyik itt?

– Megmondtam a véleményem – nyomtam egy puszit az arcára, majd kiindultam.

– Amy Anne White azonnal told vissza a segged – kiabálta Jake.

– Nem vagy az apám, nem érdekel, hogy mit ugatsz – mutattam fel a középső ujjamat.

– Mi lett a lányommal? – hallottam anya hangját.

– Felnőtt – mondta Liam, majd futásnak eredt, hogy utol érjen.

Kifelé menet az öcsémbe botlottam aki két pofára tömte a szendvicseket.

– Te mit csinálsz? – vettem le az ingéről egy paradicsomot.

– Agyalok, hogy hogyan tudnám megszívatni Jaket. Segítesz? – nézett rám. – Bár ez előbbi kirohanásod után szerintem éppen elég.

– Segítek – nyújtottam a kezem.

– Szóval arra gondoltam, hogy a maradék tortát a képébe nyomjuk, meg kellene valamit, mert ez túl lajtos. Van ötleted?

– Mit szólnál a régi pukipárnáidhoz?

– Jó volna, de azok apánál vannak.

– Valaki elvisz, csak kérd meg rá. 
– Nincs annyi időnk, most kell cselekednünk – mondta majd elsietett. 
Vállat vonva indultam tovább. Egyszer csak Jake valami hülye rokonába botlottam.

– Jaj angyalom ez a ruha még mindig nagyon jól áll rajtad. Véletlenül nem tudod, hol van az én drága Jakem?

– De remélem elütötte egy hulla szállító és mielőtt megkérdezi ki nem állom. Szétszakította a családunkat – ahogy a szavak elhagyták a számat gombóc volt a torkomba.

– De hogy szakította szét. A szemét apád csalta szerencsétlen Susannat.

– Én máshogy emlékszem, de legyen én feladom – ültem le a földre.

– Jaj le ne ült. Hisz február van. Felfázhatsz és akkor mehetsz a nő dokihoz.

– Úgy is akartam bogyókat íratni.

– Jaj ne beszélj már csacskaságokat.

– Nem beszélek. Ez az igazság. Bár ha jobban bele gondolok akkor anyámékat ki tudnám idegelni, hogy teherbe esek.

– Nem volna az korai? – vonta fel a szemöldökét. – Nézd akármennyire is vagy rám kíváncsi most, de hallgass meg. Ennyi idős lehet Jake is amikor én hozzámentem a néhai férjemhez. Ő sem örült neki, de elfogadta. És akármennyire is fog ez fájni valaki át fog segíteni ezen – nézett a távolba ahol éppen Liam állt.

– De én a régi családomat akarom – csapkodtam a levegőben mint egy kisgyerek.

– Az emberek változnak. Te is sokat változtál. Jake egy visszahúzódó kislánynak mesélt el mindig és amikor először találkoztunk akkor is ezt a benyomást keltetted. Anyukád is megváltozott, ahogy édesapád is.

– Dedede – dadogtam.

Nem találtam a szavakat. Igaza volt. Tudtam legbelül, de a részegség nem hagyta, hogy igazat adjak neki.

– Mind Jake hibája – morogtam.

– Majd megérted – simította meg a fejem

Elsétált a nő. Leporoltam magam, majd kótyagos fejjel indulta vissza a többiekhez, akik végig szemmel kísérték a csatánkat és kirohanásomat.

– Jól érzed magad? – jött oda Zoe.

– Nem – rogytam le a székre és egy üveg Whiskyért nyúltam.

– Nem – vette el tőlem Liam.

– Ne már Liam anélkül nem bírom ki anyámat – nyafogtam.

– Sajnállak, de már így is túl sokat ittál. Inkább ezt önts magadba. Ettől nem lesz bajod – adott egy pohár vizet.

Lehúztam, de tudtam, hogy valamit kell tennem, hogy ez az esküvő ne sikerüljön, de ha a többiek itt vannak akkor ez lelehetetlen

– Mi lenne, hogy ha haza mennénk? – kérdeztem és közben a menekülési tervet szőttem.

– Amy gyanús vagy – nézett rajtam végig Louis.

– Louis még a lábadon sem tudsz megállni. Hogy nézheted gyanúsnak? – értetlenkedett Harry.

– Gyanús és kész – akart leülni, csak egy kicsit elcentizte és a padlón kötött ki.

– Most vakartathatlak fel a padlóról – morgott Zoe.
– Valaki vegye már fel – nézett körbe.
– Jobb volna haza vinni – vakarta a homlokát Zayn.

– Szerintem is. Leila és Liamen kívül mindenki hulla. Jobb lenne, hogy ha otthon lennék – értettem egyet azonnal.

– Amy ... White! Mégis hová tűntél? Jake anyukája elképesztő dolgokat mondott mi meg halálra aggódtunk magunkat és nem láttad az öcsédet? – jelent meg anyám, aki elől éppen menekültem.

– De, éppen egy kocsi elé veti magát, mert ti össze házasodtatok – mondtam nyugodtan.

– Még mindig itt tartasz?

– Igen.

– Tudod mit eredj a szobádba és addig ki ne gyere amíg el nem gondolkoztál azon, hogy ez hogy esik nekem vagy épp Jakenek.

– Persze anyuci. Fejen ne álljak? Esetleg cigány kereket ne hányjak? Tudod mikor érdekel... – nem tudtam befejezni a mondandómat mert Grace befogta a számat.

– Fogd most be – suttogta a fülembe Harry.

Tudom, hogy gonosz voltam, meg részeg, de bele haraptam Grace kezébe aki azonnal elengedte egy hosszas káromkodás után, közben meg a kezét fogta. Louis adott neki egy üveg piát, hogy hűtse vele.

Mindenki a fejét rázta és valamin nagyon agyaltak. De mi volt az?

– Szóval ott tartottam, hogy. Nem lakók már ott, nem tudod meg mondani nekem mikor hol és mit csinálok. Betöltöttem a 18, rég.

– Az én házamban vagy azt csinálod amit mondok.

– Akkor meg megyek el – indultam meg.

– Nem mész sehová – állt elém Jake.

– Amy most szépen velünk jön, és hogy ha nem az alkohol válaszol helyette akkor vissza hozzuk – dobott fel a hátára Liam.

– Tegyél le! – vertem a hátát.
– Igen? Jobb ez így – indult ki velem.

Hiába vertem, püföltem nem ért semmi. A lányok kinyitották az ajtót, majd amikor Liam bekötött becsukták és ott álltak, hogy még véletlenül se lógjak meg. Kurva életbe túl jól ismernek.

– Ez igazságtalan – fontam magam előtt össze a kezem.

– Nem az, ez csak az élet.

– Hehe – fordultam el tőlük.

Nem szállt be senki. Így Liammal ketten utaztunk?
– Hova megyünk? – kérdeztem.

– Zoehoz.

– Alhatok?

– Nem.

– Liam, de én szeretnék aludni – néztem rá kölyökkutya szemekkel.

– Előbb kifaggatunk. Majd utána.

– Mit akarsz megtudni ki vele?

– Nem én akarok dolgokat tudni. Hanem a lányok.

– Miért ilyen nehéz az emberek dolga? Liam én annyira szeretlek és sajnálom tényleg.

– Tudom, hogy sajnálod, de nem az én nagy napomat tetted tönkre.

– Anyám nem fogja megbocsátani.
– Egy próbát meg ér.

– Mennyi idő még visszaérünk?

– Már itt is vagyunk.

Leparkolt a kocsival, majd ahogy bementünk egy könnyeit hullató Zoeval találtuk szembe magunkat.

– Mollynak kiskutyái születek – mosolygott.

Elmosolyodtam rajta, de nagyon megijesztett, Zoe tud sírni, ezt az infot nehéz megemészteni.

– Azt hittem valami komolyabb.

– Ha úgy nézzük akkor komoly, mert... – mondta, de én nem figyeltem, csak vadul bólogattam, közben oda néztem az apróságokra.

– Amy figyelsz? – rázta a kezét az orrom előtt Liam.

– Nem, de ne mond el neki – mutattam Zoera aki még mindig mondta.

– Maradjuk annyiba, hogy a kutyájáról tart neked egy kisebb állatorvosi előadást.

– Mert te kérdezted – nyomott egy puszit a homlokomra majd elsietett.

– Érted szóval röviden túl öreg – fejezte végre.

– Igen – mosolyogtam közben bólogattam remélve, hogy nem jön rá.

– Most, hogy nem figyeltél ezért ideje, hogy én tegyek fel pár kérdést.

– Hhhhu gyorsan még őszinte vagyok.

– Mi volt a kirohanásod a bulin?

– Nem tudom talán túl sokat ittam vagy csak rá kellett jönnöm, hogy nem tudom elviselni azt, hogy a szüleim már tényleg nincsenek együtt.

– Azért kellett az egész rokonság előtt kiabálni. Miért nem mondtad meg neki négy szem közt? – kérdezte Soffy, akit idáig észre sem vettem.

– Nem tudom oké – ültem le közben csak rángattam a vállamat.

– Holnap mindenféleképpen beszélj vele. Jobb tisztázni a dolgokat – mondta Grace.
– Hidd el jobb ha fegyver szünet van a családod és közted – értett egyet vele Leila.

– Nem tudom én csak én csak... – kerestem a szavakat amikor bevillant egy aprócska részlet. – Fel kell hívnom az öcsém – rohantam ki.

– Éppen a kis szívatás készítem elő – köszönt a telefonba.

– Mit fogsz velük csinálni?

– Emlékszel arra amikor bűzbombával raktam tele a házat és anya nagyon kiakadt?

– Persze az felejthetetlen volt.

– Na most teletettem mindent. Minden második szék alá betettem egyet, ha arra valaki ráül bűzleni fog az egész terem és akkor vége a holnapi ebédnek – nevetett gonoszul.

– Anya agyon fog ütni.

– Nem tudja meg. Mivel egész végig Jake mellett fogok állni. A szerelési időt pedig azt hiszi a klotyón töltöttem.
– Ha kiderülni akkor szólj és küldök érted felmentő sereget. 
– Inkább józanodj és gyere. Nem akarok egyedül itt lenni unalmas már Jake régi focis storyait hallgatni

– Reggelig tuti nem leszek józan, de ha nagyon nagyon szépen megkéred Zoet akkor szorít neked helyet a kanapén. Akkor nem kell hallgatnod a történeteket.

– Nem, majd alszok a haveromnál.

– Jó. Majd az akciódról csinálj videót.

– Nyugi arra te is ideérsz.

– Majd meglátjuk, de én leteszlek, mert konkrétan a szemükkel megölnek.

Kinyomott én pedig óvatosan vettem le a fülemről a telefont, nehogy nekem támadjanak a többiek

– Nem fogom hagyni, hogy az esküvőt amivel annyit szenvedtem tönkre tegyétek – mondta Grace.

– Komolyan te most csak idáig jutottál? Nyugi nem lesz semmi.

– Akkor milyen tervet szőttél az öcséddel? – tette csípőre a kezét Harry.

– Harry neked mindenhol ott kell lenned. Egyébként ha tudni akarod azt beszéltük, hogy nem akarja hallgatni Jake focis storyait és elhúz a haverjához.
– Bűzbomba? – kérdezte vissza Louis.
– Megakarja szívatnia a haverját – próbáltam menteni a menthetőt.
– Holnap, őt és az öccsét felügyelet alatt kell tartani – mondta Leila.
– Jó holnap reggel megbeszéljünk. Feküdjünk le – mondta Zoe a szemét dörzsölve.
– Ebben egyet értek – dőlt neki a falnak Zayn.

– Egy kis alvás mindenkinek jót tenni – mondta Louis, miközben már az elbóbiskolt Zoet tartotta a kezébe.

Én voltam a sereghajtó. Dobtam az öcsémnek egy smst hogy holnap vigyázzon, mert a sarkában lehetnek a többiek erre az volt csak a válasza, hogy fel sem fog senkinek tűnni, hogy ő volt. Persze amint elsül nekem is Masonnek is végünk. Lehet fel kéne hívnom egy temetkezési vállalkozót. Leila megkapta a régi szobáját Niall is vele tartott. Zoet meg a sajátjába szállította be Louis. A két szoba között volt az én szobám. Liam is velem jött. A többiek meg a nappaliban lettek elszállásolva.

Bedőltem az ágyba és kezdtem érezni, hogy a fejem lüktetett. Rá húztam a párnát és csak arra kaptam fel egy kicsit a fejem, hogy valaki, más néven Liam mellém feküdt és a hátamat kezdte simogatni.

– Pihenj jót tesz.
– Ki kell találnom valamit – sóhajtottam fel.

– Szóval igaz amire gondoltunk?

– Igen, de ne mond el a többieknek. Most volt először valami amiben egyetértettünk az öcsémmel most beszélt velem úgy mint egy emberrel, de ha leállítottam volna akkor ki tudja mit csinált volna, de ha hagyom anyának okozok még nagyobb fájdalmat és akármennyire nem tetszik a dolog az ő élete.
– Értem. De most már aludj. Tiszta fejjel könnyebb gondolkodni, meg én is segítek akkor – adott egy jó éjt csókot.

Nem kellett sok és már álomba is szenderültem.