I. Évad 70. rész 12/25 N

.:: Harry szemszöge::.

Reggel amikor felkeltem Grace még aludt, néztem ahogy békésen szuszogott. Gondoltam egyet, majd rendeltem valami reggelit. Ahogy letettem a telefont Grace elkezdett ébredezni.

– Jó reggelt – köszöntöttem egy csókkal.

– Neked is.

– Hogy aludtál?

– Jól – ölelt magához.

Megérkezett a reggeli, oda vittem Gracehez majd befeküdtem mellé, és együtt ettük meg az ágyban a reggelit.

Még lustálkodtunk egy kicsit, majd én elmentem és lezuhanyoztam. Amíg Grace vette birtokba a fürdőt. Felöltöztem, majd megindultam megnéztem, hogy ki volt már fent. Kit mennyire fárasztottak le este. Először a szomszédba kopogtam be. Csak fent volt már mindenki hisz délután kettő van. Louis nyitott ajtót csukot szemmel.

– Mi az? – kérdezte komásan.

– Jó reggelt.

– Jobbat – vágta rám az ajtót, az orrombele is fájdult.

Ezek szerint nem jött össze a tervem, hogy majd este mindent megbeszélnek és happy lesz mindenki. Túl makacsok mind a ketten.

A lakosztályba ahogy beléptem egy kidíszített nappali fogadott. Kerestem az elkövetőt, de hamarabb találtam rá mint gondoltam volt.

Zoe a létra tetején a fülessel a fülében egyensúlyozott, hogy fel tudja tenni a sújtás. Közben énekelt.

Nem vette észre, hogy bejöttem. A szobákból semmi mozgolódás, ezek szerint mindenki alszik. Oké, hogy éjfélkor köszöntöttük fel Louis, de attól még nem szoktak ilyen sokáig aludni. Mit csinálhattak?

Már minden a fán volt csak a csillag hiányzott a tetejéről. Zoe pipiskedve próbálta elérni, de nem akart menni neki. Abba is hagyta az éneklés és kidugott nyelvel próbálta a helyére tenni a csúcs díszt. Már majdnem el érte a tetején amikor kinyílt az ajtó és Louis jött be rajta tátott szájjal. Most vagy azt nézte ahogy Zoe egy szál pólóban díszített, vagy tetszett neki a dekoráció. Pasiból van, szóval az első.

Zoe oda kapta a fejét. Mivel nem figyelt így megcsúszott. Louis meg futott, hogy elkapja. Éppen, hogy sikerült megfognia. Mint egy menyasszonyt úgy tartotta.

– Köszönöm – suttogta Zoe alig halhatóan.

Louis óvatosan a lábára állította, de a derekát nem engedte el. Zoet közelebb húzta magához és megölelte.

– Jól vagy? – kérdezte miközben elkezdte a haját simogatni.
– Igen, de nincs fent a dísz – mutatott a fára.

Louis felkapta és a nyakába ültette, majd oda adta neki a csillagot.

Felügyeskedték a fára, majd Zoet leugrott Louis nyakáról. Nevettek majd Louis átkarolta és úgy mentek ki az ajtón.

– Azért ennyire nem vagyok láthatatlan – nevettem fel.

Vissza mentem a szobába, Grace akkor jött ki a fürdőből.

– Többiek? – ülte le az ágyra.

– Louis és Zoet láttam, csak ők nem vettek észre, pedig ott ültem a kanapén. Tudtod, hogy Zoenak remek hangja van?

– Csak részegen hallottam, de akkor hamis volt.

– Most nem volt részeg, és csodás hangja volt.

– Hogy nem vettek észre?

– Azzal voltak elfoglalva, hogy Zoe feltegye a díszt, majd amikor Louis jött be Zoe leesett a létráról és Louis elkapta, majd együtt mentek ki.

– Volt ott valami este?

– Tuti, hogy nem, reggel rám vágta az ajtót. Az orrom még mindig fáj.

Oda lépett, majd adott rá egy puszit, megfordult a tengelyén és el akart menni. Elkaptam a derekát, és hátulról átöltem. Az állam a vállára tettem.

– Min gondolkozol? – kérdezte megtörve a csendet.

– Azon, hogy a többiek mit csinálhattak este, meg mi miért nem csináltuk.

– Mert piros betűs ünnep van – mondta mire a kezem rátettem a hasára, és simogattam.

– Kérsz csokit?

– Honnan szerzel karácsonykor csokit? – kérdezte tőle.

Megvontam a vállam majd mentem ajtót nyitni. Zoe és Louis állt előtte egy tálca forrócsokival. Zoe éppen kopogni akart, csak a keze a fejemen koppant.

– Na láttad, innen – mondtam miközben beengedtem őket. – Talán gondolat olvasok vagytok? – kérdeztem  tőlük.

– Nem csak én minden karácsonyt forró csokival kezdek és gondoltam hozok nektek – mondta Zoe.

– Amúgy halkan meg súgom, hogy miközben díszítettél bent voltam – mondtam neki miközben oda adtam Gracenak az italt.

– Tudom – vonta meg közömbösen a vállát.

– És nem is köszöntél.

– Nem értem rá, éppen egyensúlyoztam – ismételte meg újra a mozdulatot.

– Jaj te szegény el voltál havazva?

– Én igen. Reggel szereztem karácsony fát, majd díszeket, majd utána elmentem reggelizni. Meg elmentem egy találkozóra, megbeszéltük, hogy 27. és 28.-án mit csinálok. Titok – szögezte le a végén, tudta hogy rá akartam kérdezni.

– Gondolhattam volna – sóhajtott fel Louis. 

– Ha minden jól meg akkor még ebben az évben megtudjátok – mondta, majd ment el a többieket felkelteni.

– Na tartalmas volt az este? – böktem meg.

– Igen. Aludtam – morogta, majd elment.

Átmentünk a lakosztályba ahol felöltözve várt mindenki. Amikor megláttam, hogy a fa alatt ajándékok vannak oda futottam a fiúkkal.

– Gyerekek. Boldog karácsony! – kiáltotta el magát valaki.