I. Évad 75. rész 12/28 N

.:: Zoe szemszöge ::.

Reggel Louis karjaiba ébredtem. Óvatosan kiakartam mászni a karjai közül, de szorosabban magához ölelt.
 Louis engedj el  bökdöstem a kezét.
 Csak még pár percet  húzott magához még közelebb.
 Nem engedj el, nekem még el kell készülődnöm is.
 Majd később érsz oda.
 Az nem fog menni.
 De egyedül nem tudok aludni  nézett rám kölyök kutya szemekkel.
 Kapsz 20 percet  mondtam, mire megpuszilta a nyakam, majd belefúrta az arcát.
Nagy nehezen elértem a szoba telefont és rendeltem valami reggelit, addigra mire Louis felébredt. Óvatosan megindultam, hogy majd kijutok, de még álmában sem engedett el. Fel adtam a lehetőséget, hogy felkelek, inkább én is vissza feküdtem.
 Hogy baszna keresztbe egy patkány!  kiabálta valaki a folyóson.
 Mit nekem patkány, olyan szőrös vagy, hogy ha öt perccel később születtél volna akkor majom lennél  ismertem fel Grace hangját.
 Mit ne mondjak kedves vagy, és ezért korrepetáljalak bioszból  mondta a magáét Harry
 Ennyit a te kedvességedről, tőled aztán meg is bukhatok és ismételhetem az évet, téged az sem zavar.
Louis a fejére húzta a párnát, így a kezével elengedett, kihasználtam az alkalmat, fogtam két párnát és kitártam az ajtót. Mind a kettőt fejbe vágtam velük.
 Este vezessétek le az energiátokat, halkan, ne itt ordibálva  vágtam be az ajtót.
 Miért ilyen ideges?  kérdezte Harry.
 Ő Zoe, ha valaki felkelti az ott helyben meghal  mondta Grace.
Már csak azért is aludni fogok. Ilyen makacs gondolatokkal feküdtem be az ágyba, hozzá bújtam Louishoz és vártam, hogy elaludjak. Már csak pár perc volt, hogy elaludjak, erre valaki elkezdett kopogni. 
a lehető legváltozatosabb káromkodás, ami a számat elhagyta és kedves gondolatokkal nyitottam ajtót. Az mögött az egyik megszeppent pincér állt, és egy tálcát tartott a kezében.
 Köszönöm  vettem el tőle.
Tálca tele volt minden finomsággal, meg egy újság is rajta volt.
 Jó reggel Louis  ültem le az ágyra.
 Még egy kicsit.
 Kaptál 20 percet, most már kelj fel, még reggeli is van.
Mivel hideg van ezért bebújtam a takaró alá és onnan kezdtem el enni. Louis is csatlakozott hozzám, majd együtt falatoztunk tovább.
 Tudod még hiányzik a desszert  fordult felém. A szeme furcsán csillogott. Teljesen bele vesztem azokba a csodás kék íriszekbe. Annyira elkalandoztam a gondolataimba, hogy azt vettem észre, hogy Louis közelít felém. Volt egy kis távolság közöttünk, amit én léptem át. Már nagyon rég óta vágytam a csókjára, csak mindig tilos volt. Mondjuk ez nem zavartat, hogy barátnője volt. Furdalt is a lelkiismeret pár percig. A tiltott gyümölcs a legfinomabb.
 Hmm kapok repetát?  suttogta a számba.
 Ha időben elkészülök, akkor igen  bújtam ki a takaró alól.
 De az soká lesz  görbült le a szája.
 Majd sietek. Talán  csuktam be magam után az ajtót.
Beálltam a zuhany alá The Lazy Song-ot énekeltem. Mikor kész lettem, magamra csavartam egy törölközött. Megcsináltam a hajam, majd kimentem a ruhámért, mert szerencsésen kint hagytam.
 Ezért meg érte várni  ölelt magához hátulról Louis.
 Emlékszel amikor fogadtunk?
 Mikor fogadtunk?
 Akkor amikor fent tartottatok a színpadon  kopogtattam meg a homlokát.
 Ja tényleg, de ki nyert?
 Én, szóval mit szólsz hozzá, ha most húzom be rajtad a masszírozást.
 Nem is tudom, legyen. De hogy nem felejtetted el?
– Ha nyerek az megmarad örökre. Minden versenyre emlékszem amit nyertem, de amin csak második lettem arról fogalmam sincs.
Míg Louis bement fürödni addig én felvettem egy bugyit, megkerestem a testápolót és lefeküdtem az ágyra, mivel nem volt valami jó idő ezért a derekamra tettem fel egy pokrócot és úgy vártam a kényeztetést.
Amikor Louis hozzá ért a hideg kezével a bőrömhöz egy kicsit megugrottam.
 Bocsi  mondta.
A következő percek össze mosódtak egyszerűen élveztem a kényeztetést.
 Valamit nem értek  szólalt meg hirtelen.
 Mit?
 Ha ilyen tehetséges vagy a tánchoz, akkor miért nem mutatod meg a világnak.
 Ma leveszem az álarcot.
 Mikor?
 Legszívesebben fellépés előtt, de maszk nélkül nem tudok fel lépni.
 Miért?
 Mert félek  ültem fel, közben magam elé fogtam a pokrócot.
 Mitől?  adta oda a köntösöm.
 Attól, hogy rontok.
 Ugyan ez hülyeség, ügyes vagy. Nem fogsz rontani és nem ettől kellene félned.
 Nem is ettől félek a legjobban, de az már mindegy, mert bekövetkezett  kaptam fel a ruháim.
 Mi?
 Hogy bele szeretek valakibe  mentem be a fürdőbe.
Felöltöztem, majd Louis kikerülve megindultam az ajtó felé.
 Sok szerencsét  mondta.
 Köszönöm, remélem majd találkozunk a shown kívül is  mentem el.

4 megjegyzés: