.:: Leila szemszöge ::.
– Vissza gondoltam amikor Zoe elment.
"– Nem tudom, hogy egyedül merjelek-e titeket hagyni, de nekem el kell mennem. New Yorkban találkozunk – jött le Zoe bőrönddel.
– Jó – mondtuk egyszerre, de nem nagyon figyeltünk arra, mit is csinál, teljesen magunkba fordultunk és sajnáltattuk magunkat.
– Bárcsak itt lenni Liam – sóhajtott Amy.
– Hova ment Zoe? – törte meg a 20 perce tartó csendet Soffy.
– Nem tudom, valamit mondott, de nem figyeltem – válaszolt Grace.
Elkezdtem telefonon zaklatni, de ki volt kapcsolva. Mindenki próbálta utol érni telefonom. Az én fejembe megfordult, hogy hívjuk a rendőrséget, mert valaki elrabolta. Mondjuk ki lenne az a hülye?
Végre felvette azt a göthös telefont.
– Szia.....Leila – köszönt.
– Mit keresel New Yorkba? – tértem a lényegre.
– Denishez jöttem megígértem neki valamit.
– Milyen ígéret?
– Lényegtelen.
– Harry tud róla?
– Nem neki, de nem fogom elmondani, hogy mi mert megígértem neki.
– Miért olyan amit nekünk sem mondasz el. Harry biztos tud róla, vele úgy is jóba vagy.
– Denishez jöttem megígértem neki valamit.
– Milyen ígéret?
– Lényegtelen.
– Harry tud róla?
– Nem neki, de nem fogom elmondani, hogy mi mert megígértem neki.
– Miért olyan amit nekünk sem mondasz el. Harry biztos tud róla, vele úgy is jóba vagy.
– Nem. Csak anyáék. Nem véletlenül nem megyek haza ünnepekre.
– Mi az amiről ők tudhatnak mi meg nem?
– ők az egészet tudják de nem olyan rég óta
– Nem értem minek kell titkolózni, nem bízol bennem?
– De bízok, de nem tudom elmondani sajnálom. De egyszer mindenféleképpen megtudod, úgy ahogy a többiek is.
– Mi az amiről ők tudhatnak mi meg nem?
– ők az egészet tudják de nem olyan rég óta
– Nem értem minek kell titkolózni, nem bízol bennem?
– De bízok, de nem tudom elmondani sajnálom. De egyszer mindenféleképpen megtudod, úgy ahogy a többiek is.
– Jó, majd találkozunk. Szia.
– Szia – tette le a telefont.
Grace teljesen felhúzta magát azon, hogy Zoe csak úgy minden szó nélkül bepakolt és itt hagyott minket. Szokott őrültséget csinálni, de akkorát még idáig ő sem tett.
– Mi az, hogy nem mondja meg, hogy miért ment el, egyáltalán hol lakik vagy kihez ment? Miért nem mond semmit? – akadt ki.
Egész nap nyugtattam, de teljesen lehetetlen volt jobb belátásra bírni. Bíztam benne, hogy egy kis idő majd jobb belátásra téríti. Szerencsére egyszer csak megcsörrent a telefonom.
– Igen? – vettem fel.
– Hogy vagy tündérkém? – kérdezte egy kedves ír akcentus.
– Nem a legjobban, ideges vagyok.
– Niall te rendeltél kaját.
– Én nem – kiabált ki. – Miért vagy ideges?
– Mert Zoe New Yorkba van.
– Nézzétek kit hoztam – kiabált valaki.
– Szerintem ő a titkos csomag – bíztam benne, hogy igazam lesz. Akkor tudom, hogy nem esik baja.
– Nézd meg, hogy minden rendben van-e vele, majd szólj mi történt.
– Jó. Csók. Hiányzol.
– Te is, de nézd meg az idiótát – tettem le a telefont.
A lányok itt maradtak éjszakára, amikor tudattam velük, hogy Zoe állítólag még él, nem zuhant le és nincs semmi baja. Már majdnem elaludtam amikor elkezdett csörögni a telefonom.
– Mi van vele? – köszöntem.
– Kiment a bokája, de azon kívül él és virul, most is kint beszélget. Nem mondta, hogy hol mászkált.
– Köszönöm. De nem mondta, hogy mi történt a bokájával?
– De azt, hogy semmi baja, majdnem mindig az ez vele. Bemelegítés nélkül csinált valamit. Mást nem mondott.
– Nem, de most leteszlek. Holnap reggel hívlak. Szeretlek.
– Furcsálltam is, hogy nem mondta senkinek, hogy hova megy. Még Harry-nek sem. Pedig ő tudta, hogy hamarabb ment. Nem tudom mi van köztünk, de jobban megbíznak egymásba mint bennünk.
– Azt mondta, hogy elmondja. Remélem hamar.
– Azt mondta, hogy elmondja. Remélem hamar.
– Ne stresszel, nem tesz jót, inkább pihenj – puszilta meg a homlokom.
– Jó éjt – dőltem az ágyra.
– Neked is szerelmem – ölelt meg.
Egymás karjaiba nyomot el az álom.
Nagyon jó csak siess a kövivel!!!:DDD
VálaszTörlésto be continued
Törlés