I. Évad 61. rész 12/17 L-N

.:: Zoe Szemszöge ::.
*December 17*

Reggel felkeltem majd lementem a Niallt hiányoló barátnőmhöz. Nem nagy meglepetésemre mindenki itt volt. Grace szakított a barátjával. Nem is tudom miért. Ugyan. Nekem semmi közöm hozzá, teljesen ártatlan vagyok ezzel az üggyel kapcsolatban.

– Sziasztok – köszöntem miközben arrébb húztam a bőröndöt.

– Helló – mondta Grace, közben élettelenül nézett a bőröndömre.

– Hiányzik Niall – sóhajtott fel Leila.

– Nekem meg Zayn – panaszkodott Soffy.

– Liamet akarom – dőlt el a kanapén Amy.

– Nem tudom, hogy egyedül merjelek titeket hagyni, de én nekem el kell menni. New Yorkban találkozunk.

– Jó – mondták, de szerintem ide sem figyelnek.

Kiléptem és leintettem egy taxist. Kivitettem magam a reptérre. 

Utálok repülőn utazni. Felfordult tőle a gyomrom. De nem tehetek mást, hisz köt az ígéret. Átúszni meg nem fogom a Csendes óceánt. Hajót meg rég elvetettem. Az utat végig aludtam, jót tett nekem ez a több mint tíz óra alvás.

Felvettem a csomagjaimat, majd a szállodába mentem. Lepakoltam, majd bekapcsoltam a telefonom. 5 nem fogadott hívás és 13 üzenet.

Éppen el akartam olvasni amikor hívtak.

– Szia – köszöntem a Gracenek.

– Hol vagy? Talán átsétáltam Hillsidere, hogy még nem értél haza – kért számon.

– Nem csak a taxiig sétáltam, az vitt a repülőhöz.

– Minek mentél a reptérre? – kérdezte.

– Nem fogom átúszni az óceánt, hogy New Yorkba jöjjek.

– Mit keres ez New Yorkba? – hallottam meg távolabb Leila hangját.
– Van egy elintézni valóm.

– De egy héttel később nem tudtad volna elintézni, hogy együtt menjünk – akadt ki Grace.

– Nem. Egy hét alatt elintézem és nem kell titeket bele rángatnom.

– Ennyire bízol bennünk?

– Sajnálom, de nem mondhatom el miért jöttem.

– Kösz. Azt hittem barátok vagyunk – hallottam a hangján, hogy csalódott, de ez ellen nem tudtam mit tenni, ettől nem fog semmi megváltozni.

– Egyszer talán el mondom.

– Nem kell itt jártatni a szádat, tudom, hogy Harryhez mentél.

– Tényleg, ugyan minek? – ezen a kijelentésen azért még is is meglepődtem.

– Mert a testvéred vagy csak az ágyasa vagy.

– Nem a testvérem, nem a szeretőm, nem az apám, és nem a pasim. Csak a barátom.

– Persze.

– Ez az igazság. De leteszlek. Szia.

– Szia – nyomtam ki a telefon. Nem kellett sok idő – vettem egy levegőt – és már megint rá kezdett a Green Day-tól a Basket Case.

– Szia – néztem meg a kijelzőt, mikor csak csámcsogást hallottam –, Soffy. Mit csinálsz?

– Eszek.

– Többiek?

– Amy a telefonját szorongatna, téged hív, issza a vodkát is siránkozik, hogy elhagyta a legjobb barátnéja Leila meg Gracet próbálja nyugtatni. Amúgy, hogy telt az út?

– Köszi jól, de nem értem miért vannak kiakadva, szóltam.

– Szerinted figyeltünk? Éppen sajnáltattuk magunkat.

– Leteszlek, még beszélek a többiekkel és utána rólam márt csak 24.-én hallotok.

– Jó, szia.

– Pá – bontottam a kapcsolatot.

El sem vettem a fülemtől a telefont, de már csöngött. Soha nem voltam ennyire kapós, dagadt is a mellem ettől a sok figyelemtől.

– Szia, Leila – köszöntem.

– Mit keresel New Yorkba?

– Denishez jöttem megígértem neki valamit.

– Milyen ígéret?

– Mondtam már valakinek valakinek.

– Harrynek?

– Nem neki, de nem fogom elmondani, hogy mi, mert megígértem Denisnek.

– Mi olyan amit nekünk sem mondasz el? Várj Harry tuti tud róla?

– Nem. Csak anyáék. Nem véletlenül nem megyek haza ünnepekre.

– Mi az amiről ők tudhatnak mi meg nem?

– Ők az egészet tudják de nem olyan rég óta.

– Nem értem minek kell titkolózni, nem bízol bennem?

– De bízok, de nem tudom elmondani sajnálom. De egyszer mindenféleképpen megtudod, úgy ahogy a többiek is, remélhetőleg még ebben az évben, de ezt nem tudom még.

– Jó, majd találkozunk. Szia.

– Szia – tettem le a telefont. Elterültem az ágyon, majd felvettem a csörgő telefonomat.

– Szia Amy.

– Liam ott van melletted? – csuklott.

– Igen, meztelenül.

– Tudtam, mond meg neki, hogy üdvözlöm.

– Ha találkozok vele akkor át adom.

– Oké, amúgy milyen Párizs.

– Biztos szép csak nem ott vagyok, egy tipp. Menj aludjál.

– Nem vagyok álmos anya.

– Van melletted aki józan.

– Persze, adom.

– Hy, bárki is vagy.

– Lucifer kekszet akar – láttam a szemeim előtt ahogy bólogat.

– Kérjél Soffytől ő add is.

– Jó.

Vonal másik végén halk szuszogást hallottam, vagy Amy bealudt vagy elájult. Bontottam a vonalat, majd indultam meg megbeszélt helyre.