.:: Zoe Szemszöge ::.
Nem tudom mennyi idő telt el azóta, hogy
Louissal beszélgettem, de bele vetettem magam a tanulásba. Bioszból előre
hozott vizsgákat lettem, így soha többet nem kell majd bemennem.
Szegény Gracet magára hagyom a biosz rejtelmeivel. Soha nem értette és nem is
fogja, kivétel ha valaki el nem magyarázza neki. Sok szerencsét annak az
illetőnek. Fiúkkal beszéltem vagy éppen szórakoztunk. Eleanor nagyon megörült, hogy
újra össze jött Louissal. Nem győzte megköszöni. Harry elmondta a fiúknak,
hogy miért is vagyok a barátnője. Azóta rengeteget vagyunk együtt. Jó barátom
lett. Niall és Leila egy kicsit össze vesztek, de már minden megoldódott. Szent
a béke a paradicsomba. Soffy és Zayn meg bevallották, hogy már járnak.
Gracenak tetszik a rózsaszín haj ezért újrafestette velem, mert lenőtt.
Amy össze veszett az anyával, mert lila a haja. A hódolójával nem jött össze. Ő mondta, hogy csak azért
sem fogja vissza festetni, idegesíti az anyát. Ennyi minden történt 10 nap hosszú nap alatt. Ma
van a szülinapom. Anyáék reggel felköszöntöttek. Minden szülinapomat egy kiadós
alvással ünneplem meg. Ezt nem hagyták a kedves barátaim, mert a fülembe
ordibáltak vagy ugráltak rajtam. Sorban löktem le magamról Grace,t Soffyt meg
Amyt. Leila tudta, hogy ilyenkor jobb békén hagyni így ő a fotelből figyelte
az eseményeket.
– Melyik idióta találta ki, hogy
keltsetek fel? – vágtam a fejükhöz egy párnát.
– Születés napodon nem lustálkodhatsz. Nem
minden nap vagy 19 éves – mondta mosolyogva Soffy.
– De csak ma van engedélyem arra,
hogy addig lustálkodjak ameddig akarok – mondtam a megállapodást, amit még
anyával meg apával kötöttem öt-hat éve.
– De mivel Londonba költöztél itt már nem
érvényesek ezek a szabályok szóval jössz velünk koncertre ami este lesz addig
meg megyünk ruhát venni amiben majd elmegyünk – mondta vidáman Amy.
– Nagyon örülök nektek, de ha nem
haragszotok meg én megyek vissza álom országba.
– Nem fogsz aludni. Ha már itt vagyunk
akkor el is megyünk – mondta Grace.
– Minek engedted be őket a házba? – fordultam az oldalra, hogy Leilaval szembe legyek.
– Csengő beragadt – mondta mosolyogva.
Amint látom őt is az álmából verték fel.
– Minek van nekünk csengőnk? – tettem fel
a költői kérdést.
– Ingyen ébresztés – mondta Grace.
– Ki fogom nyírni azt az embert aki
kitalálta a csengőt – húztam a fejemre a paplant.
Mikor már majdnem vissza aludtam egy vödör
hideg vizet éreztem a nyakamba. Vettem egy mély levegőt kipattantam az ágyból
és megindultam a lányok belé, azzal a szándékkal, hogy megölöm őket. Megúszták egy fürdéssel a medencébe.
Leila megúszta szárazon mert ő kifeküdt a
fűbe és a kígyóját idomította vagy mit tudom én mit csinált. Én
csak annyit láttam, hogy a fején mászkált. Nekem elég volt ennyit
látni egy életre. Lányok haza mentek, hogy átöltözzenek addig én is
felvettem valami ruhát, ha már engem is elrángattak vásárolni.
Elfelejtettem megkérdezni, hogy milyen
koncertre rángatnak el.
Felszaladtam megetettem az én ördögömet,
majd bezárkóztam a fürdőbe azzal a szándékkal, hogy valami
emberi kinézetet varázsolok magamnak. Nagy nehezen kész lettem, majd lementem a konyhába, hogy reggelizek valamit. Találtam müzlit, meg egy kevés tejet. Pont annyi, hogy
elég legyen. Szép kényelmesen reggeliztem amikor valaki a nyakamba ugrott.
– Nem tudom, hogy melyik idióta vagy, de
az ajánlom menekülj – adtam tanácsot a támadómnak.
– Ha nem baj nem menekülök hanem
felköszöntelek – hallottam meg a hangját a hátam mögül.
– Hát te, hogy kerülsz ide? – fordultam
felé.
– Mondom, felköszönteni, mert este koncert
így a bulit el kell halasztani – mondta nevetve.
– Lányok jönnek? – kérdeztem.
– Persze.
– Jaj ne akkor meg lesz kötve a kezem és
nem tudom stírölni a jó pasikat – mondtam.
– Jaj te szegény teremtmény, most mi
lesz veled? – mondta röhögve Louis.
Oda adott egy dobozt
amit kíváncsian nyitottam ki. Egy csodálatos karkötő volt
benne. Ezüst láncol, szintén ezüstből voltak rajta London nevetségei. Big Ben, busz, telefon fülke és így tovább. Minden szemre jutott valami,
– Köszönöm – öleltem meg.
– Barátomnak mindent – mondta nevetve.
Feltettem a karkötőt és hallottam,
hogy nyílik az ajtó. Atya úr isten a lányok jöttek meg. Soffy nem baj
ha meglátja Louist, hisz tud a álbarátnősdiről, de Grace, meg Amy.
– Louis a hátsó ajtóhoz – kezdtem
el lökdösni az vészkijárathoz.
– Kik jönnek? – kérdezte.
– Lányok – mondtam egy szóval.
– Ááá szóval Grace, meg Amy még nem
tudja hogy ismertek minket?
– Igen, még nem
találtam alkalmas időt arra, hogy elmondjam.
– Szia, boldog szülinapot – ölelt meg az
ajtóba.
– Szia és jó koncertezést.
– Meglesz – mondta és már el is tűnt.
Mint ha mi sem történt volna, úgy mentem
ki a konyhából, fütyörészve a nappaliba ahol a lányok vártak. Egy kicsit hülyén
néztek rám, hogy minek örülök ennyire, de nem tették szóvá. Fogtunk
egy taxit majd Grace kiakadt, hogy a sofőr miért bámulja meg a
rózsaszín haja miatt. Izgalmasan telt az út. Vagy a taxis morgott
vagy Grace panaszkodott. Megkönnyebbültem amikor oda értünk
a plazához. Ha vásárlás akkor könyves bolt. A
lányok értelmetlenül néztek amikor mint egy zombi megindultam könyv
szót hajtogatva. Lányok alig tudtak utol érni.
– Zoe állj már meg – hallottam Soffy
hangját, de nem foglalkoztam vele mentem tovább a paradicsomhoz.
– Hagyjátok ilyenkor nem hall nem lát és
nem beszél – mondta röhögve Leila.
– De hova megy? – asszem Amy mondta de nem
figyeltem mert megpillantottam a könyves boltot.
Mintha mennyországban lennék.
Első célnak a krimiket nézem meg utána jönnek a romantikusok.
Hét könyvel a kezembe sétáltam ki: Rubinvörös, Smaragdzöld, Zafírkék, Gyönyörű sorscsapás, Lúzerek és
bálkirálynők, Csupasz híd, Hőhullám.
– Megjöttem – álltam meg a lányok előtt
könyvekkel megpakolva.
– Jé, csak fél órába telt, mi van veled
beteg vagy? – kérdezte Leila.
– Előre kinézett könyvek – vontam meg a
vállam.
 |
| Soffy ruhája |
– Azt hittük, hogy kiolvasod az egész boltot – kedves Grace, néha elegem van a bunkó megnyilvánulásaiból, de én sem vagyok különb.
– Jó most, hogy meg vannak a könyvek
menjünk ruhát venni – tapsolt Soffy.
Végig jártuk az összes üzletet mire találtunk mindenkinek ruhát. Hiába faggattam a lányokat nem mondtak semmit, hogy milyen koncert. Leila sem tudta, hogy mibe keveredtünk, azt mondták ezt kapom tőlük szülinapomra, és mivel meglepetés nem árulják el.
 |
| Amy ruha |
 |
| Grace ruhája |
 |
| Saját ruhám |
 |
| Leila ruhája |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése