I. Évad 11. rész 08/31 L

.:: Zoe szemszöge ::.

Több másod perce csendben ültünk a konyhába, és a saját poharainkat figyeltük. Nem nevezném annyira kínos csendnek, de azért próbáltam valami olyasmi témát találni amivel meg tudtam volna törni.
– Nézünk filmet? – szólat meg hirtelen mire felugrottam, majdnem az orromon jött vissza a kóla.

– Rendben, de mit nézünk? – tettem be a mosogatóba a poharakat.

– Horrort. 

– Benne vagyok – vettem ki chipset, majd bele öntöttem egy nagyobb tálba.

Bementünk a nappaliba én feltettem a lábaimat és vártam, hogy Louis mit fog majd választani. Nagy nehezen sikerült valamit találnia, de addigra én már megettem a chipset, sőt hoztam egy másik adagot is.

– Választottál már? – ültem le mellé, de még mindig laptop képernyőt nézte, ahol rengeteg film volt felsorolva.

– Nem.

– Szerencsétlen – dőltem hátra, majd a lábaimat feltettem a dohányzó asztalra.

– Megtaláltam mit nézünk – ugrott fel őrömében, majdnem kiverte a kezemből a krumpliszirmokat. – Ezt – fordította felém a gépet, és az Engedj be! volt rajta megnyitva.

– Soha többet nem fogsz filmet választani. - ültem le a kanapéra és vissza tettem a lábaim.

– Most miért ki kellett választani azt amit még nem láttál.

– Egyszerű egyiket sem láttam még – tártam szét a karom és vadul mutogattam közben.

– Nem mondhattad volna hamarabb – emelte fel a lábaim és az ölébe tette.

– Nem kérdezted – akartam elvenni a lábam.

– Maradhat nem zavar sőt... – nem fejezte be a mondatott, mert elkezdődött a film, de a mosolyából elég perverz dolgokat szűrtem le.

Én nagyban tömtem magam a chipset és vártam a végét, mert a könyvet olvastam, mondjuk teljesen más. Louis meg a szemét takarta. Csendben néztük tovább éppen az a rész jött amikor sósavat öntenek az egyik ember arcába, mikor valami zörgött a konyhába.

– Mi volt ez? – fordult felém.

– Nem tudod, de nem tetszik. Gyere nézzük meg! – akartam felkelni, de mivel a kezeim a lábamon voltak így nem sikerült.

– Nehogy oda menj a végén kinyírnak! – rémült meg teljesen, ijedtében meg is szorította a lábszáramat.

– Akkor maradunk és nézzük tovább – fordultam a film felé.

– Mi van ha kijön és megöl?

– Kikapcsoljuk, mert csak rosszabb lesz – nyúltam a távirányító után.

– Ne már, nézni akartam – repült fel Lucifer, mire Louis sikított egyet, biztos, hogy fel is akart még mellé ugrani, de a lábaim miatt azonnal vissza is ült a kanapéra.

– Jól vagy? – fordultam felé.

– Szívinfarktust kaptam – tette a kézét az említett testrésze főlé.

– Szegény – levettem a lábaim majd mellé húzódtam ezután átöltem.

– Én nem kapok – kérdezte Lucifer.

– Nem mert megijesztettél – motyogta Louis a vállamba, közben szaggatottan vette a levegőt.

– De kapsz – simogattam meg a feje búbját.

– Azért dicséred meg mert halálra ijesztett? – akadt ki teljesen Louis.

– Nem azért mert még nem szólta el magát.

– Óóó szóval tudja a titkodat – engedett el és folyamatosan fürkészett.

– Sajnos igen, szóval jobb ha most szépen fel viszem a helyére – ugrottam fel.

– Úgyis kiszedem belőle – dörzsölte össze a tenyerét, közben meg egy én vagyok a Louis ezért nekem mindent lehet mosoly terült el az arcán. 

– Majd meglátjuk – indultam meg felfele, madárral a kezemen.

– Nem fogom megmondani, hogy szerintem.... – kezdett volna bele, de befogtam a csőrét mielőtt elmondhatta volna a végét.

– Egyszerűbb lesz, mint gondoltam.

– Ne bízd el magad – kiabáltam vissza, már a szobámból. Behúztam magam után az ajtót és minden figyelmemet a madárra rendeltem. 

– Ha elkotyogod, hogy nem tudom kivel csókoltam, repülsz – mondtam összeszűkült szemekkel.

– Csendben leszek – kezdett el vadul bólogatni, majd be ment az új helyére. 

– Ajánlom is – mentem ki és neki mentem egy kíváncsi sztárnak, aki nem tudja, hogy hallgatózni nem illendő.

– Mióta állsz itt? – kérdeztem Louis-t aki azt ajtótoknak támaszkodott.

– Pont elég régóta, hogy halljam a beszélgetést – nézett rám teli pofás vigyorral.

– Remek, most, hogy tudod a kérdést akkor nincs kedved válaszolni rá? – ajánlottam fel egy számomra kecsegtető ajánlatot. 

– Mi nekem a hasznom belőle?

– Kedves vagy és elmondod.

– Tudod mit elmondta ha....

– Ha?

– Nem vágnál bele elmondtam volna.

– Jó mond.

– Ha eljössz velem hétfőn egy randira.