.:: Dan Szemszöge ::.
Mint minden nap ma is nagy nehezen kelletem fel, de éreztem a fájó lábamba, hogy más mint a többi.
– Elmentem – kiabáltam a anyámnak.
– Várd meg az öcséd.
– ZACK gyere már! – emeltem fel a hangom, mire megjelent az egyetlen öcsém tele szájjal.
Felvette a táskáját, majd így indultunk meg a buszhoz. Éppen, hogy fel tudtunk szállni, így ülőhelyünk nem volt. Fél órát végig zötyköltük, majd az elsők között szálltunk le.
– Majd megyek haza – hagytam magára öcsit, és mentem a saját termem felé.
Miközben a tökéletes kifogáson gondolkoztam, hogy milyen szöveggel tudnék meglógni az utolsó órámról, hirtelen nekem jött valaki.
– Nem tudsz vigyázni – háborodtam fel.
– Sajnálom – szabadkozott a lány.
– Tudod ez drága lesz – álltam az útjába.
– Tényleg nagyon sajnálom, de most órára kell mennem.
– Még találkozunk – hagytam ott, majd én is beültem a saját órámra.
Egész nap szenvedtem. Senkit nem érdekelt, hogy nem akartam iskolába lenni. Anya szart rám nagy ívben. Kijelentette, hogy maradok, mert neki nincs ideje, hogy kikérjen.
De legalább a buszmegállóban voltam. Kevesen voltunk így nem kellett állnom, remélem.
Egy váratlan csaj jelent meg a buszmegálló másik felén. A busz befutott, elsőként ugrottam fel. Leültem az egyik szabadon lévő helyre. Mivel nem sok szabad hely volt a "valahonnan ismerős csaj" elindult felém.
– Szabad? – kérdezte tőlem, mire mosolyogva bólintottam.
– Ráérsz este?
– Miért?
– Mert lesz egy buli és nincs kedved velem eljönni?
– Lehet róla szó.
– Szuper – bólintottam.
– De legalább a neved elárulhatnád? - nézett rám érdeklődve.
– Dan Goldeniwn.
– Susan Mood.
Megérkezett a busz így leszálltam és a lelkére kötöttem, hogy legyen a diszkóba.
Bementem a szobámba ott levágtam a táskámat és elkezdtem készülődni. Amint elkészültem az öcsém lelkére kötöttem, hogy ha anyám kérdezik mondja azt, hogy a barátomnál vagyok tanulni. Tök természetes ellenes, hogy én tanulok, de ha anyám meghallja akkor nála minden rám szabott feladatot áthárítja az öcsémre.
Diszkóba hatalmas tömeg volt. Amint kiszúrtam Susan azonnal oda mentem hozzá. Sikerült rá vennem, hogy töltsön velem egy felejtetlen éjszakát.
~ 3 hónap múlva~
Meglepett, hogy valaki kopogott hajnalok hajnalán. Mivel rajtam kívül senki nem ébredt fel, ezért kénytelen voltam én ajtót nyitni. Mielőtt kitártam volna felhúztam egy mackónadrágot, mert pucéran nem nyithattam ajtót. Amikor kitártam Susannal találtam szembe magam.
– Hatalmas baj van – lihegte.
– Mi a baj? – kérdeztem miközben beengedtem.
– Terhes vagyok – suttogta.
– Hogy mi? – kerekedett ki a szemem.
– Mondom terhes vagyok, amikor a diszkóba voltunk, nem védekeztünk, mondván, hogy úgy sem lesz semmi baj.
– Jézusom – ültem le.
– Te csináltad, hozd is helyre.
– Még is hogy? Vegyem ki belőled gyereket.
– Nem fogom egyedül felnevelni.
– Én meg nem hagyom ott Peggiet.
– Gondoltál volna rá, mielőtt megdugtál.
– Bocs, hogy férfiból vagyok.
– Nem találtál más kurvát?
– Alkalmas voltál rá – vigyorogtam perverz mosollyal.
– Kapd be.
– Nem én, majd te – kacsintottam.
– Hülye fasz.
– Fizetek tartás díjat, de azt mondod, hogy az apja meghalt, esetlen 18 évesen elmondhatod neki.
– De még mennyire, hogy fizetni fogsz.
– Rendben, majd még beszélünk, de senki nem tudja meg, hogy az én gyerekem.
Kicsuktam a gyerekem anyját, majd vissza mentem a szobába.
– Ki volt? – fordult felém Peggie.
– Csak egy barátom – válaszoltam lazán.
– Aki csaj? – vonta fel a szemöldökét.
– Nem ez még az előtt volt mielőtt összejöttünk.
– Mi? – nézett vérbe forgó szemekkel, majd hirtelen felpattant.
– Lefeküdtem egy csajjal aki most terhes lett.
– Te meg csalsz engem?!
– Persze ott van Rosalinda, meg Annabell, Ingrid... – soroltam, mire fejbe vágott. – Hé vicceltem, az jóval előtted volt.
Hirtelen kivágódott az ajtó, majd anyám meg Zack jelent meg az ajtóba.
– Itt meg mi folyik?
Igen, nem szóltam senkinek, hogy ma átjön Peggie.
– Semmi – léptem elé, majd takartam, mert ruha nem volt rajta. Talán szólni kellett volna, hogy este átjön. Saját kárán tanult az ember.
~ 7 év múlva ~
– Dan – jött be Peggie boldogan.
– Mi van édesem – ültem fel a fotelba.
Elkezdett valamit lóbálni a szemem előtt amiből semmit nem láttam belőle.
– Nem lenne egyszerűbb, ha megmondanád – húztam bele az ölembe.
– De az úgy nem volna érdekes – csókolt meg.
– De nekem sokkal egyszerűbb lenne.
– Terhes vagyok.
– Neeeeeeeeee.
– Mi van? – akadt ki.
– Csak eszembe jutott a 8 évvel ezelőtti éjszaka.
– Még nem beszéltettek.
– Nem, csak fizetek – vontam meg a vállam.
– Ne búslakodj, minden csak jó lesz – adott még egy csókot.
Hamar a kövit.
VálaszTörlésPussz.:*Helen*
Gyorsan köviiit!!!
VálaszTörlés*o*