II. Évad 35. rész 03/04 L

.:: Zoe szemszöge ::.

– Ebből elég – mondtam a velem szemben ülőnek.

– Szerintem is – állt fel.

– Elhiszem, hogy nem jó neked ez, de nekem sem. Egyszerűen nem ismerek rád. Még New Yorkban jöttem rá, hogy miért is vagy ismerős. Nem azért mert a tévében szerepeltél – ráztam meg a fejem. – Mi lett veled? Régen nem ilyen voltál. Mindig azt nézted, hogy másiknak mi a jó. Most meg azt nézed, hogy neked mi a jó. – Böktem meg a mutató ujjammal a mellkasát. – Ki akarod tenni Niall a bandából. Miért? Fogad el. Mindenki így szerető őket. Külön-külön is sikeresek lennének. De együtt sokkal többre tudják venni. Fogad el, hogy Leila terhes. Szerinted én örülök neki? – mutattam magamra. – Egy kicsit sem. Fiatal még ahhoz, hogy belefulladjon a szaros pelenkákba. De nem mutatom ki. Miért mert tiszteletben tartom a döntését. Fogad el, hogy Amy teljesen megváltozott. Elfogadom, hogy Soffy most csak az iskolájával van elfoglalva. Fogad el, hogy Graceből néha, sőt szinte mindig előtör az őrült rajongói énje. Fogad el engem is, mint a legmakacsabb – mutattam saját magamra újra. – Most mi is benne vagyunk a fiúk életébe. Nem tudom meddig leszünk. Lehet, hogy ez csak egy rövid szerelem. Lehet, hogy tovább tart, nem tudom. De azzal, hogy folyamatosan vitatkozunk, nem teszünk egyetlen egy lépést sem előre. Mindjárt nyár. Fiúk turnéra mennek, és ragaszkodnak hozzá hogy mi is velük tartsunk. Ássuk el a csata bárdot, ami nem is tudom, hogy mi idézett elő.

– Hol az a kislány aki régen a térdemig ért? – mutatta a magasságot. – Hol az a kislány aki azért sír, mert nem oda ültették az asztalhoz mint ahova ő elképzelte? Most egy éles nyelvű sokkal makacsabb nő áll előttem – mutatott rám, mire büszkén kihúztam magam. – Amikor kicsi voltál, mindenki azt hitte, hogy majd otthon élsz, olvasol egész végig. Meg néha kámforrá válsz, majd visszajössz. Erre minden fogadást felrúgsz és mész a saját fejed után. Kiderült, hogy nem is voltál végig olyan esetlen. De mindent titokba csináltál. Média előtt nincs titok, ízekre fog szed. Tudom, hogy rád a kedvesség nem hat. Azt hittem, hogy ha elüldözlek akkor megvédelek. De te megint mindent fordítva csináltál. Megváltoztál. Először nem ismertem rád. Majd hirtelen beugrott. De amint látom a sírást lecserélted, kiabálásra. Akkor is makacs voltál, de most már sokkal rosszabb vagy.

– Hé! – löktem meg.

Kitárta a karját, hogy öleljen meg. Szorosan szorítottam magamhoz a nagyapám testvérét. Anyai ágon.

– Attól még nem örülök, hogy együtt vagy Louissal – suttogta a fülembe, hogy senki ne hallja.

– Csodálkoztam volna. De kénytelen leszel elfogadni – veregettem meg a vállát.

– Amúgy meg le a kalappal előtted. Szépen kivédted a médiát.

– Köszi.

– Szeretlek anya – mondta a rádiós. – Szóval akkor Zoe most rokonságba vagy a fiúk menedzserével?

– Igen.

– Ti tudtátok? – fordult feléjük. Ők nem mondtak semmi csak tátott szájjal néztek minket. – Szóval nem. De akkor végérvényesen is vége a vitának?

– A vitának vége. Amíg valami hülyeséget nem csinált – mondta Richard.

– Ez hülyeségnek számít – mentem oda Louis mellé.

Még szerencse, hogy a szélén ült. Először adtam neki egy apró csókot az ajkára, majd hosszasan megcsókoltam.

– Igen az – mondta Richard sóhajtva.

Fiúk és Leila, meg az rádiós ipse is döbbenten nézett. Sőt Leilanak még a szája is tátva volt.

– És most jön az, hogy megköszönöm anyámnak, hogy rossza helyre adta be a jelentkezésemet. Szóval akkor hallgassuk a szaftos részleteket. Mióta is vagytok együtt? – könyökölt fel a rádiós.

– Úgy egy hete, talán kettő – válaszolt Louis.

– Hogy jöttetek össze. Rengeteg találgatás megy, hogy mi is van köztetek. Juj ne kíméljetek, Ez olyan izgi – tapsikolt.

– Szépen – válaszoltam tömören, miközben oda húztam egy széket.

– Ne már! Valami izgi vagy legalább valami piszkos részleteket mondjátok el.

– Nincs se izgi se piszkos részlet.

– De izgi van –  vágta rá Harry.

– Hallgatlak – kúszott közelebb Mason.

– Szívesen elmondanám, de ha kinyitom a számat, akkor egyszerre 10 akarnának megölni. Vagy lehet, hogy többen.

– Többen – vágtuk rá gondolkodás nélkül.

– Szavatos storyk nélkül hagyjátok a hallgatókat. Ez nem járja.

– Nincsenek szaftos storyk. Csak egy pár – húzta a hallgatok agyát Louis.

– Egyetlen egyet – könyörgött Mason. – Csak egy rövidet.

– Szeretem – mondta Louis.

– Én is – mondtam.

– Szaftosabbat? – pislogott mint egy kiskutya.

– Nálam nem vállnak be a kiskutya szemek – mondtam nevetve.

– Mindenkiknél beválik a kiskutya szem – makacsolta meg magát.

– Nála? Soha – értett egyet Zayn.

– Jó akkor próbálkozok másnál – fordult Leila felé. – Hallgatlak. Milyen szaftos storyd van Nialllal.

– Van egy pár, de az titok is marad – kacsintott.

– Tudják miért örülök, hogy Zoe is lejött? – könyökölt fel Richard.

– Nem – vágta rá mindenki.

– A műsor időnek vége. Minden kedves rajongónak szép napot kívánok. A fenyegetéseket Twitterre várom. Az első betelefonáló feltehet egy kérdést. Sőt válaszolni is fogunk rá, majd választhat egy dalt, amivel a reggeli műsort zárjuk – mondtam a mikrofonba. Mindegyik vonal éget. Rangom megnyomta egy gombot. – Te vagy a szerencsés. Hogy hívnak? Halljuk a kérdést.

– Ashley vagyok. Hallgatok, hogy jöttetek össze. Részletesen.

– Egy bulin megfogtam magam és haza mente. Louis utánam jött – kezdtem bele.

– Mivel külön megkértek rá, hogy ne menjek utána, ezért csak azért is utána mentem. Megmondtam, hogy nem a semmiért kajtatok hat hónapja – folytatta az uram.

– Mivel részletesen kérted ezért megmondom, hogy a kedvenc müzli tálamat törtem szét amikor megláttam fél komásan Louis ahogy az asztalnál reggelizik. Milyen számot kérsz?

– Legyen az She's Not Afraid.

– Az egyik személyes kedvencem. További szép napot.

– Hamarosan jelentkezünk – mondták a fiúk egyszerre. – Köszönünk mindent. Szeretjük a rajongóinkat.

Benyomta Mason a számot, majd kikapcsolta a mikrofonokat.

– Gratulálok nektek. De ha legközelebb jöttök, akkor Zoet ne hozzátok.

– Nem is megyek el. Itt maradok egész héten – dőltem hátra.

– Haha, nagyon vicces.

Levettünk magunkról a fül hallgatót, majd mindenki a fejére húzott valamit. Felvettük a napszemüvegeinket. Irány ki a tömeg. Öngyilkossági kísérlet is meg van a mai napra.

Louis haza kísért. Ahogy beléptünk az ajtón vártam a legrosszabbra.

– Azt ígérted, hogy nincs több titok – esett nekem.

– Hogy mondjam el?

– Akárhogy, nem élő adásban akarom megtudni, hogy mi van veled, de az főleg nem hogy rokonja vagy a menedzserünknek.

– Bocs Louis miközben kiabáltam vele és elment a hangom akkor jutott eszembe, hogy rokonok vagyunk, de nem foglalkoztam vele, mert nem érdekelt.

– Emlékszel Hillsideben mit ígértél? Szavadat, hogy nincs több titok. Akkor nem voltál néma. Elmondhattad volna, de nem tetted. Szerinted mennyire esik szarul, hogy nem mondod el? Azt hittem megbízol bennem annyira, hogy elmondasz mindent.

– Sajnálom, de ha hiszed ha nem nekem szelektív a memóriám. Csak a düh miatt vágtam a a fejéhez. Amúgy eszembe se jutott volna.

– Amúgy elmondtad volna valamikor?

– Egyszer biztos.

– De miért hazudtál?

– Mikor?

– Amikor azt mondtad, hogy nincs több titkod.

– Mert nem titok.

– Akkor miért nem mondtad? – tette csípőjére a kezét.

– Soha nem kérdezted.

– Fúúú – fogta a fejét.

– Ennyire nem fájhatott – mondtam neki.

– De – ült le a kanapéra.

– Tényleg sajnálom – mondtam miközben leültem mellé.

– Csak azt mond meg miért nem osztottad meg velem. Nem bízol bennem?

– De bízok. Csak elfelejtek dolgokat pl. nevek vagy személyekkel milyen rokoni kapcsolatban vagyok. Fogad el a barátnődnek van a legrosszabb memóriája. Már ha még az vagyok

– Mindig is az maradsz.

– Tényleg?

– Halál komoly – bólogatott –, legközelebb mond el. Nem akarom, hogy egy titok közénk álljon.

– Jó – bólintottam, mire belehúzott az ölébe.

Kaptam tőle egy hosszas csókot, majd szétváltak útjaink. Én mentem tanulni ő meg ment énekelni.