I. Évad 54. rész 10/25 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Amint beléptünk a házban mindenki ott volt aki számított, nagyon jól esett, hogy fontos vagyok nekik, és ahogy megtudták, hogy jövünk már ide is értek, hiába volt korán.

– Meséljetek mi van? – támadott le Leila.

– Jobban van, de haza zavartak, hogy menjek iskolába – mondtam röhögve.

– Apádra vall.

– Apáról ne is beszéljünk. "Haragszom rád"-ot játszunk – mondtam.

– Miért? – kérdezte Soffy.

– Altatót kevert az italába – mondta Louis.

– Miért? – kérdezte Amy.

– Mert makacs mint az anya – mondta  Leila.

– Igen pontosan ezért – mondtam.

Többiek még beszélgettek és azon gondolkoztam, hogy felhívom apát és telefonon keresztül folytatjuk a vitánkat. Amúgy a viták szinte minden naposak a mi a családunkban. A legkisebb semmin is össze tudtunk veszni.

– Tényleg mit mondtak a hajadra? – kérdezte Leila.

– Rosszabbra számítottam – vontam meg a vállam. – Tényleg Lucifer hol van?

– Bezártam a helyére.

– Ne is emlegesd az állatokat – mondta Louis.

– Az előtt nem volt bajod az állatokkal – motyogta Soffy.

– Csak tudod vannak olyan helyzetek amikor egy pillanat alatt meg lehet utálni őket – elevenítette fel Louis a nem is olyan régi emlékeket.

– Mit csináltak a szerencsétlen állatok, hogy utalod őket?

– Az állatok a hibásak.

– Én már bocsánatot kértem, meg véletlen volt.

– Kétszer egy más után? – kérdezte.

– Igazad van te is vételtelenül csináltad mi? – böktem meg.

– Mondtam, hogy véletlen volt.

– Persze és még el is hiszem – vágtam hozzá a cipőmet.

– Meséljek csak.

Elmondtam nekik. Hogy gabalyodtunk össze. A csókot megint kihagytam, de egy pillanatra Louisra néztem, ő is egy kicsit elvörösödött. Apa, mit értett félre, természetes megpróbáltuk szóról szóra vissza adni neki, több kevesebb sikerrel. Röhögtek a szerencsétlenkedésünkön végig. Mondtam azt is, hogy milyen csellel vettek rá, hogy haza menjek. Louis is mesélt. A fiúk együtt éreztek vele. Ott hagytam őket meg a fájó pontjaikat.

Felmentem és bementem a szobába. Ahogy beléptem Lucifer úgy fordult el a másik irányba. Kinyitottam a ketrecet, de nem jött ki belőle. Rosszabb, mint egy hisztis kis lány. Gyilkos pillantásokat lövellt felém.

– Rendben, pedig hoztam neked valamit – indultam meg kifele.

– Mit? – kérdezte mire oda fordultam hozzá.

– Lent van, de te nem akarsz kijönni, szóval majd meg eszem én – vontam meg a vállam, és mentem tovább.

Amúgy tényleg hoztam neki a kedvenc csemegéjéből, ami nem tudom mi, de én nem eszek belőle.

Nem kellett messze mennem hamarosan a vállamra szállt.

Lent a többiek még tartották a mese estét. Nem inkább éjszakát, mert konkrétan éjfél volt. Kiöntöttem a kaját Lucifernek majd a konyhában hagytam. Öntöttem ki magamnak egy pohár vizet, majd visszamentem a nappaliba. Neki támaszkodtam az ajtófélfának és hallgattam a beszélgetést.

– Ennyi minden történt veletek két nap alatt? – kerekedett ki Grace szeme.

– Igen, de veletek mi volt? – kérdezte Louis.

– Richard leszedte a fejünket mert elmentél. Sőt van ennél rosszabb is – mondta szomorúan Harry.

– Mi? – sétáltam közelebb.

– Menedzserünk rávette Harryt, hogy randizzon Taylorral – mondta Liam.

– Ez elég rossz – húztam el a számat és kortyoltam bele az italomba.

– Várj a legrosszabb, hogy Taylor azt hiszi, hogy szerelmes vagyok belé – motyogta én meg kiköptem az italt.

– TE? – kerekedett ki hatalmasra a szemem.

– Igen – húzta el a száját.

– Ez így nagyon nem jó, akkor nem kell csinálnom semmit? – kérdeztem.

– Nem tudom, én azt mondom, hogy csináld, meg akarom szerezni – jelentette ki határozottan.

– Én azt a bökkenőt elintézem, de mi lesz a másikkal?

– Valaki beavatna minket is? – kérdezte Grace.

– Nem – vágtam rá.

– Megoldom amint megcsináltad, én is – mondta, mire bólintottam egyet.

– Nincs kedvetek elmagyarázni az iménti társalgást? – kíváncsiskodott Louis.

– Nincs – zárta le a témát Harry.

– Térjünk vissza Taylorra, mi lesz vele? – kérdezte Grace.

– Richard azt mondta, hogy ne dobjam, mert jót tesz a hírnevünknek, de rühellem a csajt.

– Egyszer élném, meg, hogy nem a pénz élteti hanem az, hogy mi a jó nektek – morogtam magamba.

Még beszélgettünk úgy hajnali ötig. Mivel mindenki fáradt volt ezért úgy ahogy voltunk a kanapén aludtunk el.

Nem érzem a nyakam. Kell nekem ülve aludni. Kinyitottam a szemem, láttam, hogy még mindenki aludt. Nem kellett sok idő és sorban kezdtek el éledezni.

Mindenkinek fájt valamije. Harry nem érezte a lábát. Louisnak is nyaka fájdult meg. Leilanak meg a seggének volt sok az üléstől. Niallnak a keze zsibbadtak el. Liam a hátát nem érezte. Grace, Soffy Amy meg deréktól lefelé bénultak le. Zayn meg panaszkodott, hogy elfeküdte a haját. Mikor meg hallottam lefejeltem az ülőgarnitúra háttámláját.

Nyöszörögve, de felkeltünk. Paul jött a fiúkért, mert fotózásra kellett menniük. Mi meg maradtunk és betettünk egy filmet és elkezdtük nézni. Majd még egyet, és még egyet ezután besötétedett.

Lányok haza mentek. Mi Leilaval felvánszorogtunk a lépcsőn. Én betotyogtam a fürdőbe, majd onnan az ágyba és már aludtam is, csodálom hogy volt erőm egy zuhanyra.