I. Évad 46. rész 10/20 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Hétköznap nem történik velem semmi. Nem ütött el, egy delfin a száraz földön. Nem evett meg egy moszat sem. De még egy csirke sem harapta le a fejem. Semmi komolyan még egy fegyveres örült sem kergetett meg. Nem potyogtak az égből tehenek a házra.

Semmi csak az iskola. Ott meg nem történt semmi izgalmas. Jessica, Diana és Viviana basztatott minket, hogy gyakoroljunk meg gyakoroljunk, fő a változatosság ezért még többet gyakoroljunk, mert itt az Elizabeth Terem Labda Rúgó Bajnokság. ( 6 hónap az tényleg mindjárt Március 8-10)

Rihannaous-t meg be akarták tanítani arra a trükkre, hogy egy zászlóval a szájában tesz három kört. Sok szerencsét nekik, túl makacs, volt benne egy kis öszvér hajlam is.

A többi nap meg a tanárok bosszantottak, mondjuk akkor nehéz amikor "szabadságot" vettem ki. Elég szűrűn elaszok a legtöbb esetben. Ritka volt az, hogy pontosan be értem. Vagy nem volt kedvem bemenni az utolsó órára. Lyukas volt és haza mentem, de ha már otthon voltam akkor minek mennék vissza. Nem csoda, hogy ritka teremtmény voltam az iskola padban.
Végre péntek, mindenki örült, hogy mehetett haza az iskolából én meg örültem, hogy este mehettem a buliba. Lezuhanyoztam, felvettem egy köntös és abba flangáltam a házban. Mire fel értem a szobába megéheztem.
Csináltam magamnak sütit, mert megkívántam. Ez első adagot meg ettem azonnal ahogy kész lett. A másodikra meg már tele voltam, ezért elkezdtem kidíszíteni. Tök jól elszórakoztam vele. Mire kész lett a fele a másik felével nem tudom mit kezdjek.

Végül ez mellet döntöttem, hogy rózsákat csinálok a tetejére, mivel csak rózsaszín étel festék volt itthon ezért kéntelen voltam azzal csinálni, hiába utálom ezt a színt.

Szereztem még ehető csillámport és megszórtam a tetejét. Gyönyörködtem a munkámban, ritkán sikerül ennyire jól a díszítés, hogy nem akart lefolyni és úgy maradtak rajta fodrok ahogy én szerettem volna.

– Te még nem vagy kész? – jött be Amy felöltözve, a fekete kék szerelésébe, és saját magának csinált hajjal.

– Hova megyünk? – ijedtem meg.

– Maszkabál emlékszel.

– Basszus kiment a fejemből, sütiket csináltam. Milyen lett? – mutattam fel a kicsikéimet, amikre egyre büszkébb vagyok.

Elvett egyet és megette – Finom.

– Megölted – kerekedett ki a szemem.

– Inkább öltözz, de nagyon finom jó anyuka voltál. - veregette meg a vállam.

Egyszerre röhögtünk fel a színjátékomon. Eldugtam a gyermekeimet, nehogy valami betolakodó, aki úgy hívnak, hogy Lucifer megegye.

Felmentem és felöltöztem, teljesen feketébe.

A nappaliban a lányok csak rám vártak, mindenki fel volt öltözve, fent voltak maszkok. Soffy fekete fehér összeállítást választott. Grace bele esett a rózsaszín festékes vödörbe, meg macska füleket is szerezett magának. Leila meg felvette azt a narancssárga ruhát, amit mindig el akartam tőle szedni, de soha nem adta oda nekem. Biztos fel akart vágni vele előttem.
Fiúkkal úgy beszéltük, meg, hogy a bulin találkozunk. Mondtam Liamnak, hogy rá kell jönniük, hogy ki-ki. Bele ment azt mondta, hogy akkor a bulin majd össze futunk, de a végén minden féleképen menjünk át hozzájuk. Lányok hívtak egy taxi-t.

– Gyere Zoe – mondta Soffy miközben be szállt.

– Gyaloglók, majd ott találkozunk – indultak meg.

Vissza mentem a házba. Ledobálta a ruháimat és beakasztottam őket a szekrénybe. Melltartóban meg bugyiban álltam a szekrény előtt és ugráltam, hogy elérjem a szekrény legtetején lévő dobozkát, amiben a maszkom volt. Végre elértem.
Maszk a kezembe volt. Furcsálltam, hogy újra látom  azt hittem, hogy soha nem kerül majd megint a kezembe. A szalagot bele fontam a hajamba, hisz így tuti nem esik le és nem tudják, hogy ki vagyok. Mosollyal az arcomon húztam fel a titkos életem egyetlen emlékeztetőjét. Felvettem a vörös félig fodros ruhámat, egy fekete nyakláncot. Felhúztam a cipőm, majd a boríték táskámat a kezembe vettem.

Vettem egy sütit és tárcsáztam a számot, hogy rendeljek magamnak egy fuvart. Míg várakoztam bezártam az ajtókat. Mire a taxi a ház elé ért én már kint vártam.

– Jó estét – nyitotta ki nekem az ajtót. – Hova vihetem a titokzatos hölgyet? – fordult hátra.

– Jó estét. Köszönöm – ültem be a kocsiba. – Ide – nyújtottam át a lapot amire fel volt írva a cím.

– Rendben – indította is az autót. – Milyen buli lesz ott, mert már szállítottam négy lányt maszkba.

– Véletlenül nem volt köztök egy talpig rózsaszínben macskás maszkkal?

– De, csak nem ismered őket?

– De velük jöttem volna, de akkor tudnák milyen ruhában leszek – mondtam el a trükköm.

– Ötletes, megérkeztünk – állította le a kocsit.

– Köszönöm a fuvart – mondtam majd fizettem.

– Jó szórakozást.

– Köszönöm viszlát – intettem, majd beléptem az épületbe.

Azonnal kiszúrtam a lányokat, aki felém fordultak, de láttam rajtok, hogy nem ismertek fel. Szerencse, hogy úgy csináltam meg a haja, hogy ne látszódjanak a csíkok. Miközben sétáltam befele megpillantottam Louis és Eleanort. Rajta egy testre simuló fekete ruha volt. Nem messze tőle megpillantottam Niallt ahogy keresett valakit a tömegben. Zayn meg Liamot a tömeg közepén láttam meg, ahogy beszélgetnek. Harryt azonnal kiszúrtam ahogy magányosan iszogatott a bárpultnak dőlve. Mindegyik fiún öltöny nyakkendő meg fekete maszk volt, nem hittem hogy ennyire ki tudják magukat csípni. Azt sem tudtam elképzelni róluk, hogy van ilyen ruha darabjuk.

– Helló Harry – ültem le mellé.

– Szia... Zoe? – köszönt.

– Megkérhetlek, hogy ne mond senkinek, hogy itt vagyok?

– Miért? – nyújtott felém az italt amit akkor hoztak neki.

– Mert ha tudják, hogy kit rejt az álarc akkor elmúlik a varázs. Meg akkor normálisan kell viselkednem.

– Rendben megtartom a titkod.

– Meg megteszel nekem egy szívességet?

– Persze, mond.

– Le lépsz velem hamarabb, hogy vissza tudjak öltözni.

– Persze, én meg kiönthetem neked a lelkem?

– Hallgatlak, de utána te is meghallgatod a nyavalygásom.

– Meg.

A dekoráció gyönyörű volt ez egész vörös és fekete színekben pompázott  Rengeted élő virág csokor dobta fel a termet. Az illatuk és káprázatos volt.

Miután köröl néztem a Harryre szenteltem minden figyelmem.