III. Évad 21. rész 07/06 D

.:: Zoe Szemszöge ::.

Lent kortyolgattam a teámat, amikor Lottie jött le pizsamába. Meglepődött, amikor szeme elé terült a bátya, de nem mondott semmit. Kinyitotta a hűtőt, majd ment is tovább.
– Semmi? Haza jön a bátyjuk és semmi reakció? – esett kétségbe Louis.
– Látod – veregettem meg a hátát.
Fizzy Daisy meg Phoele átrohantak a konyhán, de nem mondtak szegény bátyjuknak semmit.
– Nézd el nekik, késve keltek, és az iskolába időbe be kell érniük. Amúgy is tegnap beszéltél velük.
– Jól van – sóhajtott fel.
– Remélem megelégszel velem.
– Szerintem, igen. - húzott bele az ölébe - Csomagolva vagy?
– Nem téphető csomagolás. - akartam rá nézni, de meghúztam a nyakam.
Fájó pontra tettem a kezem. Nyomkodtam, hogy a fájdalom ne gyötörjön annyira. Nem értem el vele semmit. Sőt egyre rosszabb lett. Louis elkezdte masszírozni, de nem sokat segítette rajta.
– Van egy olyan sejtésen, hogy ez az esti terveimet módosítani fogja.
– Most feléd fordulnánk, de nem tudok – szálltam ki az öléből.
Johanna jött le, mind a két kezében egy-egy síró csöppség. Louis oda lépett, majd az egyiket elvette, mire az anyja bólintással megköszönte, majd ment tovább.
Szegényke annyira megdöbbent, hogy sírni is elfejtette. Átvettem, de egy másodpercre sem vette le a szemét a bátyáról.
– Na Ernest tudod ki a kedvenc öcsém? – nyomta meg az orrát.
– Mivel csak egy van, nagyon nehéz válaszolni.
– Ne is foglalkozz vele, amúgy meg van még négy öcsém – emelte fel a mutató ujját.
– Na őket dajkáld, megnézném, ahogy Harrynak kezdesz egy gügyögni. Biztos érdekes arcot fog vágni. Bár ismerve tuti bele megy a játékba.
– Végén még tisztába is kellene tenni – nevetett.
Louis anyja bejött, majd kicserélte az ikreket. Egy pillanatra sem állt meg. Dan lejött az emeletről és már el is tűnt. Pörgős család. Egy perc múlva már a lányok is elhagyták a házat.
– Itt hagyhatom nektek az ikreket. Még az asztaldíszeket el kell rendeznem – pakolászott a táskájába Jay.
– Persze anya, ha van valami majd hívunk, de csak elbírunk két rosszcsonttal.
Louis már oda is fordult a legkisebb húgához, és értelmetlen szavakat gügyögött neki. Közben meg érdekes arcokat vágott, ami szerinte vicces.
– Sok szerencsét – lépet ki az ajtón.
Ha az nézzük könnyű dolgunk volt. Ernest konkrétan beájult a karomba. Egyetlen egy baj volt. Folyamatosan ringatni kellett, mert sírni kezdett, amikor megálltam. Oda-vissza sétáltam vele, szerencsére elég volt neki ez a ringás is.
Louis meg Doris tök jól elkommunikáltak. Szerintem egyikük sem tudta, mit mond a másik, de élvezték egymás társaságát az a lényeg. Ő szerencsésebb volt mint én. Egész végig ült.
Amikor megjött Jay megkönnyebbülten adtam neki a csöppséget, majd azonnal le is ültem. Megkönnyebbülten felsóhajtotta, Louis jött röhögött rajtam. Legközelebb cseréltünk, akkor én fogok rajta röhögni.
Louis oda jött, majd a kezét nyújtotta és felhúzott a lépcsőről. Összekulcsolta a kezünket, majd minden különösebb cél nélkül megindultunk a városba.

8 megjegyzés:

  1. Elsőnek mikor megláttam az új részt a kép alapján azt hittem ugrunk 9 hónapot és bumm egy kölök, vagy loptak egyet :D Igen tőlük el tudom képzelni, hogy lopnak egy gyereket :)
    Louis szokd meg leszarják a fejed :D
    Nekem kell egy Ernest és Doris olyan édi-bédikék *-*
    KÖVETKEZŐ RÉSZT KÉREK PLS :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. GyereklopásXD Lopj már akkor nekem még egyet, köszi :D

      Törlés
    2. Bocs, de nem bírom a gyerekeket, szóval tuti hogy nem fogok lopni.

      Törlés
  2. Nem leszel a mexikói kölköm keresztanyja? :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha megneveled és csak akkor kell vele foglalkoznom amikor csendben alszik akkor leszek.

      Törlés
  3. Sziooo! :) naooooon szupii resz lett :* imadom mint mindegyiket <333 siess a kovivel ;) puszii: XxX Klau *-*

    VálaszTörlés