III. Évad 24. rész 09/05 L

.:: Amy Szemszöge ::.

– Biztos, hogy neked is el kell menned holnap reggel? Esetleg nem lehetne este?  szomorkodtam a nappalinkba Liamnek dőlve.
– Sajnos mennem kell – puszilt bele a hajamba –, de lehet, hogy visszatudok jönni születésnapodra. Louis már kikönyörgött magának 3 szabadnapot. Bár ő menedzsert azzal fenyegette, ha ő nem mehet, akkor Zoe fog jönni.
– Igen neki van egy aduásza, de neked mi?
– Lehet, hogy én is ezzel fogom megfenyegetni.
– Ha ilyen rossz miért írtátok alá a szerződést?
– Mert nem gondoltuk volna, hogy ilyen lesz. A listát kellett volna követni.
– Most már tudjátok – húzott jobban magához.
– Nembaj hála Zoe akaratosságának csak turné végéig közöttünk vele szerződést. Már csak újat kell találni.
– Valami kevésbé szemetet, aki elfogadja a hülye szokásaitokat és nem hajt túl titeket.
– Nem is hajt túl. Tegnap este végig itthon voltam.
– Előtte meg két hétig napi egy órát aludtál.
– Az is jobb mint a turné alatt napi 10 perc.
– Ne mentsd, így is utálom. Nem engedett be, mert megbeszélés volt. Mintha engem érdekelnie.
– Miért nem törted be az ajtót?
– Z megcsinálta? – döbbentem le.
– Nem, még nem. Nem akarsz nekem palacsintát sütni? – kezdte el piszkálni a hajam.
– Te is megtudod csinálni.
– De sokkal finomabb, amit te csinálsz.
– Nem baj, nekem most nincs kedvem. Kényelmesen ülök – húztam jobban magamra a pokrócot.
– Kérlek – kezdte el csókolgatni a nyakam.
– Nem fogsz levenni a lábamról.
– Nem is levenni akarlak, hanem azt szeretném, hogy csinál nekem finom palacsintát.
– Csináld magad, én fáradt vagyok.
– Csak nem kifárasztottalak – húzogatta a szemöldökét, közben meg nem lehetett letörölni az arcáról a jellegzetes perverz, kanos mosolyt.
– Nem eleve fáradt vagyok – ásítottam, hogy megtámasszam az állításom.
– De nem megy a palacsinta sütő forgatása.
– Majd gyakorlod – veregettem meg a vállam.
Felvettem a földről a ruháimat, majd magam elé fogtam és felmentem a szobánkba. Megengedtem magamnak a vizet, majd nyakig bele ereszkedtem. Kellemes levendula illata volt.
– Úszóhártyát akarsz növeszteni, vagy ki jössz még ma? – ült fel a kád szélére.
– Csak legjobbtól tanultam – vigyorogtam.
Liam megforgatta a szemét, közelebb hajolt és megcsókolt. Nyaka köré fontam a kezem. Egy erős rántással behúztam a kádba.
Meglepetem vele, nem számított rá. Teljes súlyával rám nehezedet. Rémületében nem tudott semmit csinálni. Csak kétségbe esetten kapálózni. 10 percen keresztül próbáltunk kiszabadulni a víz fogságából, de mindig visszacsúsztunk. Amikor sikerült neki vetettem a hátam a kádnak, Liam meg mellettem lihegett.
– Ha ezt akartad, hogy beszálljak melléd, csak kérned kellett volna – túrt bele a hajába, mire úgy maradt.
– De annyira adta magát a helyzet.
Liam lefröcskölt, bosszúból zuhanyzó fejjel céloztam rá, lehető leghidegebb vízzel. Megfogott egy törölközőt. Azzal védekezett, míg elzárta a csapot. Fegyver nélkül maradtam. Gonosz mosollyal közeledett felém. El akartam menekülni, de elkapott és bele csavart a vizes törölközőben. Kezeimet teljesen leszorított az anyag. Semmivel nem tudtam védekezni, az ellen, hogy a hátára kapjon. Folyamatosan kapálóztam míg ő átvitt a szobába. Rádobott az ágyra és fölém görnyedt. Apró puszikat adott a homlokomra, majd lerántotta rólam a ruhácskámat.
– Hé – csattantam fel.
Széles vigyor ült ki az arcára. Szemében megcsillant valami ami nagyon vonzóvá tette, ahogy fölöttem görnyedt.  Vártam, hogy megcsókoljon. Hiába húztam lejjebb a fejét, túl erős volt.
– Sütsz nekem palacsintát.
– Melyik részét nem értetted a NEM-nek?
– Süssél nekem – pislogott nagyokat.
Kiugrottam alóla, majd elvettem a földről a pólóját és felhúztam. Befordultam a fal felé, majd elkezdtem látványosan hisztizni.
– Ne csináld már – ölelt meg hátulról.
– Ne is szólj hozzám.
– Lécci – adott egy puszit a nyakamra.
– Nem érdekelsz.
– Túl sok időt töltöttél Z-vel.
– Két hete csak az iskolába találkozunk. Ott is aludt, szóval tőle csak ezt tanulhattam el.
– Persze véded a Kis Zoe-dat. Én már nem is számítok – biggyesztette le az ajkait.
– De, csak nem szeretem, ha követelőzöl.
– Akkor kérlek te csodálatos istennő süss nekem palacsintát – nézett rém kölyökkutya szemekkel.
– Rohadj meg – morogtam.
– Ennyire nem kell szeretni. Tudod a gyűlölet egyenlő a szerelemmel – vigyorgott a jellegzetes ostoba vigyorával, amit annyira szerettem az arcán.
Megfogtam a paplant és felhúztam a fejemre. Nem akartam erről tovább vitatkozni. Szóval csináltam magam köré egy gyors falat. Remélem érti a célzást. De mivel ismerem, ezért tudom, hogy nem fog neki azonnal leesni.
– Amy egyetlenem ne hisztiz. Volt okom, hogy palacsintát akartam veled süttetni. Kérlek.
– Persze, hogy kielégítsd magad.  
– Nem, hogy megkérjem a kezed. Nem logikus? – kérdezte.
– Mi? – rúgtam le magamról a paplant.
– Sütsz palacsintát? – húzogatta a szemöldökét.
– Mi a közös a palacsinta és a lány kérés között? – néztem rá értetlenül.
– Tojások közé rejtettem el a gyűrűt.
Kiugrottam az ágyból, majd megcéloztam a konyhát. Feltéptem a hűtőt, nem találtam benne tojástartót, nem hogy gyűrűt. Becsaptam az ajtót és a lehető legmérgesebb nézésem vettem elő.
– Hozzám jössz? – kérdezi mosolyogva. Közben elővette a nadrágja zsebéből egy kis bársony dobozt. Könnybe lábadt a szemem és a nyakába ugrottam
– Attól még rohadj meg – morogtam a nyakába.
– Én is szeretlek – mondta nevetve. – Szóval hozzám jössz?

7 megjegyzés:

  1. Végre esküvő a láthatáron *-* ha megleszek a héten a zh-kkal kapsz tőlem egy kis meglepetést ( legalább is bízom benne h sikerül) :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hét ismétlem HÉT meglepetést szeretnék, esetleg ha csak a számokat ismered akkor 7 meglepit kérek.

      Törlés
    2. Matekból Sosem voltam jó amúgy meg nem arra a meglepetésre gondoltam

      Törlés
  2. ÁÁÁÁÁÁA......*-*
    Amy és Liam olyan édesem és lagzi whááá :))
    Egy hosszú nap után nincs is jobb, mint késő este leülni és olvasniii :))

    VálaszTörlés
  3. Jézusooooooom!!!! Erre aztán nem számítottam úristen!!! XDDD Aztarohadt :D jólett <3

    VálaszTörlés