III. Évad 11. rész 06/23 L

.:: Louis Szemszöge ::.

Felálltam a parkolóba, majd bezártam a kocsit, telefont a zsebembe süllyesztettem, ezután megindultam befelé. A földszint kongott az ürességtől, az emelet felől jöttek hangok. Bekukucskáltam a szobájába, mire megpillantottam, ahogy a szekrénybe kutat ruha után.
– Melyik? – fordult felém két inget feltartva.
– Piros – ijedtem meg.
– Jó akkor a lila lesz – tette vissza.
– Minek kérdezel meg akkor?
– Mert érdekelt a véleményed és bíztam benne, hogy a lilát mondod, és mire kimondtad tudtam, hogy a lilát fogom felhúzni.
– Aha, biztos – hagytam rá.
– Látom nem érted.
– De, azt választottad, amit én nem mondtam, szóval nem vagy kíváncsi a véleményemre.
– Lassan válaszoltál.
– Sajnálom legközelebb úgy jövök be, hogy azt fogom mondani hogy a kéket vedd fel.
– Mi van ha nincs kék?
– Akkor meg a jobb oldalit – morogtam.
– Jó.
– Jó – hagytam ott.
Leültem a kanapéra, majd a tévét kezdtem bámulni. Be nem kapcsoltam, mert úgy is mindjárt megyünk. Lucky ott feküdt a fotelbe és semmi jelét nem mutatta, hogy meg akar mozdulni.
– Nincs harag? – kérdezte Zoe, majd elkezdte a nyakam masszírozni.
– Nincs – adtam egy puszit a kezére. Belehúztam az ölembe, majd a fejét ráhajtotta a vállamra. Elkezdtem simogatni a haját, néha meg adtam egy puszit a hajhagymáira.
– Nem érzem rajta a tojást – szimatoltam bele a hajába.
– Talán azért, mert mostanság epres pakolást csináltam rá.
– Epreset? – csodálkoztam.
– Igen – vonta meg a vállát.
– Elvoltál, míg én kerestem a kenyeremre valót.
– Te már azzal megkeresed egy éves kenyeredre valót, hogy megjelensz a tévébe vagy az újságokba.
– Most sűrűn voltam, szóval lesz pár hónapnyi kaján.
– Szegyén szupersztár nem hal éhen – karolta át a nyakam.
– Igen, most is valamire éhes vagyok – túrtam bele a hajába.
Kaptam egy apró csókot sőt nem is nevezném csóknak inkább kínzásnak. Felállt, majd felvette az egyik magassarkú cipőjét, majd várta, hogy én is oda érjek. Beleléptem a cipőmbe, majd elvettem az asztalon hagyott telefont. Kifelé menet zsebre vágtam, majd Zoe oda adta  kulcsokat.
– Ma este átjössz? – nyitottam ki a kaput előtte.
– Átmehetek, de miért nem te maradsz?
– Nekem az is jó, csak veled legyek – öleltem át fél karral, majd adtam a homlokára egy puszit.
– De aranyosak vagytok – mondta Barbara.
– Te figyelsz minket? – akadt ki Zoe.
– Nem elétek jöttem, mert nem bírtam várni, hogy mikor jelensz meg – fordult felém.
Karon ragadtam Zoet, majd követtük a fiatal idegen vezetőnket, mert egyedül nem találtunk volna el a szomszéd házba. Kinyitotta előttünk az ajtót, majd levettük a cipőinket.
– Jó napot – köszöntem a konyhából elő ugró fiatal nőnek.
– Tegezzetek csak nyugodtan, Kate – mosolygott ránk.
– Megjöttem kicsim – kiabálta egy ismerős hang.

9 megjegyzés:

  1. Azt hittem, hogy most lesz a vacsorás rész, de tévedtem :/ így még izgatottabban várom a következő részt ;)
    Sok sikert az érettségihez, drukkolok neked nagyooon!
    Ölel, Gab

    VálaszTörlés
  2. Te most szórakoźól velem? Mielőtt elolvastam még megnéztem a címet és vártam a vacsoŕát, mert mást nem tudtam elképzelni a címhez erre a sampon nem tojásos.:D Ki az a ísmerős hang?:o Louis valamilyen ismerőse, de ki?
    Szurkollok majd miközben gyakorlaton leszek és a gyerekekkel játszok! Ügyes leszel! :)

    VálaszTörlés
  3. Ú, remlem nem egy dementor az!!! MENEKÜLJETEK ZOEEEE!!! FUSSATOK!!
    Jó, befejeztem az agyleszívást. Holnap feltétlen írd meg, hogy sikerült, jóó??! Itt szurkolok neked, és egy szót nem tudok fizikából... Még mindig küldöm az energiát ;)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon siesss! :)
    Nagyon jó lett csak így tovább, és remélem jól sikerült! :)

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés