III. Évad 12. rész 06/23 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

– Tudod ki mellé költöztél. A szomszéd házba lakik az idegesítő húgom, aki azt hiszi, hogy szerelemes egy kis nyálas szupersztárba – jött be Edward.

Élvezett volt nézni. ahogy szájtátva figyel, és nem ért semmit.

– Ez izgi lesz – figyelt Barbara.

– Szia én vagyok a nyálas szupersztár, aki szereti a húgod – mutatkozott be Louis.

– Én meg az idegesítő húgod, aki szomszédba lakik – fogtam én is vele kezet.

– Ő róla meséltél? – csodálkozott Kat.

– Igen, nem gondoltam, hogy áthívod vacsorára.

– Mehetünk ha nagyon zavarunk – emeltem fel védekezően a kezem.

– Nem mindig is kíváncsi voltam, hogy mi igaz abból amit mondasz róla.

– Szerintem semmit – mondta Louis.

– Ti most szövetkeztek ellenem? – csodálkozott.

– De, hogy drágám – ölelte meg Kat.

– Mióta is vagytok együtt?

– Túl rég óta – sóhajtott fel Barbara.

– Egy éve – mosolygott Kat.

– Mióta is tudom, hogy van bátyám? – fordultam Louis felé.

– Kevesebb mint egy éve.

– Akkor te régebb óta ismered.

– Tudom mesélte, hogy megtalálta a húgát, meg hogy milyen csitri életet él.

– Szépített – néztünk össze Louissal.

Végül is a szócsatáknak vége lett, és egy hétköznapi beszélgetés kerekedett ki. A vacsora többi része kellemesen telt. Annak ellenére, hogy milyennek indult, jól végződött. Barbara nem élvezte, hogy senki nem marakodik, meg Louis szinte átnézett rajta. Este tízig maradtunk utána, magukra hagytuk az ifjú párt, ami nem is olyan fiatal. De legalább Edward hobbit vált. Nem engem fog piszkálni napi 12 órába hanem lehet hogy csak 2-be. Bár már régen járt nálam.

– Ez érdekes este volt – nyitotta ki az ajtót előttem Louis.

– Nagyon, ebben egyet értek.

Kiléptem a cipőmből, majd az első után a zuhanyzóba vezetett. Vettem egy villám zuhanyt, utánam meg Louis lépett be. Megmostam a fogam, majd a hajam kiengedtem.

– Valamit csinálunk este? – ölelte át a derekam.

– Hát tudod – néztem rá nagy szemekkel a tükörből.

– Drága lesz – motyogta.

– Tudom – adtam egy puszit az arcára.

Felvettem a pizsamámat, majd az ágynak a támláját lehajtottam. Laptopot feltettem az éjjeli szekrényre, majd kihúztam egy zsinórt.

A szoba be van kábelezve, hogy a laptopot bármikor össze tudtam kötni tévével.

Levágta magát mellém, majd fél karral átölelt.

– Mennyit kell kibírnom? – adott egy puszit a homlokomra.

– Dupla részes évadzáró.

– De jó nekem – sóhajtott fel.

– Neked a legjobb – adtam egy puszit az arcára.

– Csak is – fordította a figyelmét tévének.

III. Évad 11. rész 06/23 L

.:: Louis Szemszöge ::.

Felálltam a parkolóba, majd bezártam a kocsit, telefont a zsebembe süllyesztettem, ezután megindultam befelé. A földszint kongott az ürességtől, az emelet felől jöttek hangok. Bekukucskáltam a szobájába, mire megpillantottam, ahogy a szekrénybe kutat ruha után.

– Melyik? – fordult felém két inget feltartva.

– Piros – ijedtem meg.

– Jó akkor a lila lesz – tette vissza.

– Minek kérdezel meg akkor?

– Mert érdekelt a véleményed és bíztam benne, hogy a lilát mondod, és mire kimondtad tudtam, hogy a lilát fogom felhúzni.

– Aha, biztos – hagytam rá.

– Látom nem érted.

– De, azt választottad, amit én nem mondtam, szóval nem vagy kíváncsi a véleményemre.

– Lassan válaszoltál.

– Sajnálom legközelebb úgy jövök be, hogy azt fogom mondani hogy a kéket vedd fel.

– Mi van ha nincs kék?

– Akkor meg a jobb oldalit – morogtam.

– Jó.

– Jó – hagytam ott.

Leültem a kanapéra, majd a tévét kezdtem bámulni. Be nem kapcsoltam, mert úgy is mindjárt megyünk. Lucky ott feküdt a fotelbe és semmi jelét nem mutatta, hogy meg akar mozdulni.
– Nincs harag? – kérdezte Zoe, majd elkezdte a nyakam masszírozni.

– Nincs – adtam egy puszit a kezére. Belehúztam az ölembe, majd a fejét ráhajtotta a vállamra. Elkezdtem simogatni a haját, néha meg adtam egy puszit a hajhagymáira.

– Nem érzem rajta a tojást – szimatoltam bele a hajába.

– Talán azért, mert mostanság epres pakolást csináltam rá.

– Epreset? – csodálkoztam.

– Igen – vonta meg a vállát.

– Elvoltál, míg én kerestem a kenyeremre valót.

– Te már azzal megkeresed egy éves kenyeredre valót, hogy megjelensz a tévébe vagy az újságokba.

– Most sűrűn voltam, szóval lesz pár hónapnyi kaján.

– Szegyén szupersztár nem hal éhen – karolta át a nyakam.

– Igen, most is valamire éhes vagyok – túrtam bele a hajába.

Kaptam egy apró csókot sőt nem is nevezném csóknak inkább kínzásnak. Felállt, majd felvette az egyik magassarkú cipőjét, majd várta, hogy én is oda érjek. Beleléptem a cipőmbe, majd elvettem az asztalon hagyott telefont. Kifelé menet zsebre vágtam, majd Zoe oda adta  kulcsokat.

– Ma este átjössz? – nyitottam ki a kaput előtte.

– Átmehetek, de miért nem te maradsz?

– Nekem az is jó, csak veled legyek – öleltem át fél karral, majd adtam a homlokára egy puszit.

– De aranyosak vagytok – mondta Barbara.

– Te figyelsz minket? – akadt ki Zoe.

– Nem elétek jöttem, mert nem bírtam várni, hogy mikor jelensz meg – fordult felém.

Karon ragadtam Zoet, majd követtük a fiatal idegen vezetőnket, mert egyedül nem találtunk volna el a szomszéd házba. Kinyitotta előttünk az ajtót, majd levettük a cipőinket.

– Jó napot – köszöntem a konyhából elő ugró fiatal nőnek.

– Tegezzetek csak nyugodtan, Kate – mosolygott ránk.

– Megjöttem kicsim – kiabálta egy ismerős hang.

III. Évad 10. rész 06/23 L

.:: Louis Szemszöge ::.

Kellemes pihenésünket a kanapén a csengő zavart meg. Zoe felült, majd felvette a pizsamáját, ami az én egyik pólóm, amit nem tudtam, hogy került hozzá. Felvette a bugyiját, majd elkezdte keresni a ruháit. Én csak a nadrágomat találtam meg. Felvettem, mire megint csengettek. 

– Nyisd ki az ajtót – mondta Zoe, miközben a ruháit kereste.

Megkötöttem a melegítőmet, hogy ne essen le rólam, majd megindultam az ajtó felé.

– Jó napot, anya küldött át, hogy hozzak sütit, és kérdezzem meg, hogy estére átjön vacsorára – mondta a sütit figyelve.

– Köszönjünk, és majd megbeszéljük Z-vel, hogy átmegyünk este.

– Jézusom – nézett fel, majd elengedte a sütit, amit éppen, hogy el tudtam kapni. Utána meg a lány borult bele a karjaiba.

– Zoe! – kiabáltam.

– Igen? – jött közelebb.

– Van egy kis gond – húztam be az ajtón.

– Mi? 

– Vedd a sütit és találd ki miért ájult el – emeltem fel, majd elvittem a kanapéra.

– Ez ki? – ráncolta a homlokát.

– Nem tudom.

– Akkor mit keres itt?

– Új szomszéd akiről beszéltél.

– De az öregasszony.

– Ezek szerint van egy unokája, aki elájult.

– Lehet hogy rajongó – vonta meg a vállát.

Lefektettük a kanapéra, majd Zoe vissza jött egy pohár vízzel, majd nyakon öntötte. Felugrott, majd folyamatosan minket bámult.

– Te vagy Louis – bólintottam –, és ti szexeltetek? – kérdezte, mind a ketten megdöbbentünk. 

– Igen – vakartam a nyakam.

– Tényleg te vagy a szomszédunk? – nézett rám hatalmas szemekkel.

– Nem, Zoe – mondtam.

– Te vagy az ágyasa? – mutatott rá.

– Nem Z a barátnőm – mondtam.

– Nem hogy ti szétmentetek? – ráncolta a homlokát.

– Csak összevesztünk – vontam meg a vállam.

– Akkor átjöttök vacsorára? Lécci, lécci.

– Hogy hívnak? – kérdeztem.

– Barbara, 11 éves – húzta ki magát büszkén.

– Gondolom rajongó vagy.

– Igen – mosolygott.

– Egy feltétellel átmegyünk – emelte fel az ujját Zoe. – Senkinek nem mondod, hogy ki a szomszédod. Nem mondod el senkinek, hogy kivel vacsoráztál. Nem mondod el, hogy Louissal voltál egy légtérbe. Nem írsz ki semmit sehova, képeket sem osztasz meg. Még a legeslegeslegjobb barátnődnek sem mondod el. Még egy virágnak sem az utcán – fejezte be.

– Ez nem egy volt.

– De a lényeg egy, csak szeretek pontosítani, nem akarom, hogy legyen kiskapu.

– Jó, akkor este hétre, sok szeretettel várlak – nézett rám, majd hagyott ott minket.

Zoe összeszedte a ruhait, majd eltűnt. Követtem őt, és láttam, hogy már teljesen felöltözött. Felhúztam és is a ruhámat, majd figyeltem ahogy a halakat eteti. Furcsa, hogy Lucifer már nincs. Hat napja hagyott itt minket. Zoe viszonylag jól viselte. Itt volt neki Lucky, meg a halak.

– Mire gondolsz? – kérdezte.

– Rád – fordultam felé, majd adtam egy puszit arcára.

– Szerinted jó ötlet, hogy elfogadtuk a meghívást?

– Nem tudom, szerintem igen, csak nem sülhet el rosszul. Meg kapunk vacsorát, kell ennél több.

– Remélem, te szegény szupersztár. 

– De én megyek, majd este fél hét felé átjövök – adtam neki egy csókot.

III. Évad 9. rész 06/23 L

.:: Louis Szemszöge ::.

Becsuktam magam után az ajtót, majd letettem a papírszatyrokat a pultra. Kimentem a nappaliba és Zoet pontosan ott találtam, ahol reggel hagytam. Talán annyi volt a változás, hogy másik oldalt olvasott, de más semmi. Ugyan úgy az egyik oldalán Lucky a lábai az asztalon, pokróc volt a hátára terítve és egy üveg víz volt a balján.

– Vettél levegőt? – kérdeztem miközben felültem a karfára.

– Nem – tette be a könyvjelzőt, majd letette az asztalra. 

– Reggel óta itt ülsz és olvasol. Még nem zsibbadt el valamilyen végtagod?

– Nem, mert voltam egyszer a konyhába reggelizni, meg elmentem Wcre. Szóval sokat is mozogtam.

– De azt, ne felejtsd mondani, hogy közben a könyv a kezedben volt – adtam egy puszit az arcára, mire bűnbánóan pislogott rám.

– Az csak részlet kérdés, de van még egy kicsi – nézett rám kiskutya szemekkel.

– Most egy az egyszer – sóhajtottam fel.

Adott egy puszit az arcomra, majd folytatta az olvasást. Ha jól láttam durván 20 oldala volt neki hátra. Hamar végezni fog vele. Felmentem a laptopért, majd lehoztam és megnéztem, hogy Twitteren és Facebookon mi történik. Szinte semmi, csak a rajongók tettek fel kérdéseket, az új menedzserről. Tényleg meg kellett volna mondanom Zoenek hogy meg lett az új menedzser, majd ha befejezte, a végén elevenen lenyel, mert bele mertem szólni, akkor amikor vagy valakit megölnek, vagy éppen haldoklik, de még ágyjelenet is lehet, vagy egy hatalmas romantikus pillanat. Soha nem lehetett tudni, hogy éppen mit olvas.

Az interneten néztem, hogy milyen filmeket adnak most a mozikba, mert már régen voltunk.

– Megyünk moziba? – hajolt oda Zoe.

– Lehet, még nem tudom, hogy mire ülhetnénk be – mondtam.

– Nézzük meg ez – ment rá az egyik plakátra.

Így neveld a sárkányod 2. már megint rájött hogy ő egy nagy kisgyerek.

– Nem – ráztam meg a fejem.

– Lécci – kezdte el csókolgatni a nyakam.

– Nem tudsz megvesztegetni.

– Pedig azon vagyok – tette a kezét a combomra.

– Jól van, nyertél – sóhajtottam fel.

– Köszönöm – adott egy csókot.

– Amúgy ezért jöttem, hogy közöljem a jó hírt, hogy meg van az új menedzserünk – döntöttem le a kanapéra.

– Tényleg ki? – kulcsolta át a kezét a nyakamon.

– Ronald Rich – csókolgattam a nyakát.

– Akkor egy gonddal kevesebb – húzta le a pólómat.

– Igen, egyel kevesebb – vettem le a felsőjét.

– Akkor szórakozzunk – mosolyodott el.

III. Évad 8. rész 06/16 L

.:: Zoe Szemszöge ::.

Nyújtózkodtam, majd magamhoz öleltem Lucky. Mozgolódott, majd leugrott az ágyról. Megdögönyöztem a lábammal, mire kiment a szobából.

– Gyere vissza – nyöszörögtem.

– Ki? – suttogta Louis a fülembe.

– Elment, akit ölelgetni szoktam – fordultam felé, majd átöleltem az egyik kezét.

– Akkor sajnos be kell érned velem.

– Azt hiszem, hogy túl fogom élni – fúrtam bele az arcom a nyaka hajlatába. Olyan jó volt az illata.

Már majdnem álomba ringatott a dúdolása, meg az apró érintései a bőröm. Minden olyan csodás volt és a barátaink tudták, hogy tegyék tönkre. Szinte kísértetiesen egyszerre szólalt meg a telefonunk.

– Mi a faszt akarsz Liam – szólt bele Louis.

– Hallgatlak Amy – morogtam.

– Hol vagytok, mindenki téged keres – tolt le.

Elvettem a fülemtől, majd letakartam.

– Hol vagyunk? – kérdeztem Louist.

– Fiúkkal közös házunkba – mondta némán, majd folytatta a beszélgetést Liammel.

– 1D házba.

– Oké, szia – csaptam le a telefont.

– Hagyjál már békén Liam, nem rád tartozik, hogy mit csinálok az ágyba – csapta le a telefont.

Feltornáztam magam az ágyon, majd bele túrtam a hajamba. Nyújtózkodtam, majd vissza dőltem az ágyra.

– Tudod hogy fel kellene kelnünk – ült fel, majd vissza nézett rám.

– Kérek pár évet és felkelek – húztam a fejemre egy párnát.

– Rendben – adott egy csókot az arcomra, majd ott hagyott.

Míg zuhanyzott én nagy nehezen feltortáztam magam, oda mentem a szekrényhez és amikor tudatosult bennem, amit tudtam. Kénytelen voltam bemenni a fürdőbe.

– Valami cuccom megmaradt? – kérdem.

– A fiókba szerintem van egy hajgumid – mutatott a mellette lévő szekrényre, majd folytattam a fogmosást.

Gyorsan lezuhanyoztam, majd elkaptam a törölközőt, amit Louis felém dobott. Megtöröltem magam, majd fogat mostam.

A fiókból ami tele volt gumival kivettem a kotonok közül a hajgumimat, majd felkontyoltam a hajam. Vissza vettem a melltartómat, meg az egyik bokszerét, majd egyik szabadidő nadrágjába bele léptem. Felvettem azt a pólót amit a Midnight Memories borítóján volt rajta. Ezt szerintem nem látja viszont.

Lementem a konyhába, ott meg Louis nyitogatta a hűtőt. Leadtuk Amynek meg Liamnek hogy milyen reggelit kérünk, majd leültünk a kanapéra és bekapcsoltuk a tévét.

– Minek van annyi gumi a fiókba, eszed őket? – kérdeztem tőle.

– Nem, csak fő a biztonság.

– London összes nőjét megdönthetted volna ennyivel.

– Hé, szerelmi bánatom volt, mindig indultam, hogy elkezdjem valahol, de soha nem tudtam megcsinálni – emelte fel védekezően a kezét.

Kivágódott az ajtó, majd Liam és Amy jött be rajta rengeteg papír zacskóval. Elkezdtünk kipakolni, majd leültünk az asztalhoz, hogy végre megreggelizzünk. Kifaggattak minket, majd mondták, hogy mikor és hol kell, majd délután találkoznunk, mert Simon ragaszkodott hozzá. Liam és Amy haza vitt, majd magamra hagytak. Otthon felvettem egy normális ruhát, majd elterültem az ágyon, hogy olvassak.